Iratértékelés, illetékesség
Balogh János Mátyás: A megkerült irattár. Magyar állampolgárok és érdekvédelmük Shanghajban a 20. század első felében. ArchívNet, 17. (2017) 2. szám
Sanghaj, 1945. május 17. Jelzet: MNL OL K103-6/2 (Konzulátus felállítása Sanghajban) - Eredeti, gépelt, aláírással. A Sanghaj i magyar konzulátus iratanyaga a tokiói magyar követség anyagával együtt kerülhetett be a levéltárba, és attól végül - szakmailag helytelenül - nem különítették el (és - szintén helytelenül - nem egyesítették a holland anyaggal). Az 1964-es repertórium a tokiói követség iratainál nem nevezi meg,16 hogy az (akkori állapot szerinti) 4-15. csomók iratanyagát a Sanghaj i magyar konzulátus (illetve ezt megelőzően az olasz konzulátus, később pedig a Magyar Egyesület) keletkeztette. 16 Külügyminisztériumi Levéltár... 153. 17 Külügyminisztérium Levéltára (1918-1945) II. kötet. Összeállította: Nagy Ferenc. Magyar Országos Levéltár, Bp., 2007, (továbbiakban: Külügyminisztérium Levéltára...) 161. 18 Még ha a K 672 ismertetőjében szerepel is az, hogy a „sanghaji vonatkozású ügyek egy része a Tokiói Követség (K103) 6. és 7. tételeiben is kutathatók. ” Külügyminisztérium Levéltára... 171. 19 MNL OL K 127-1940-557. 20 Erre egy neki írt, újpesti keltezésű levél antiszemita nyelvezete alapján következtethetünk, a levél a következő elköszönéssel zárul: „adjon a magyarok Istene jó egészséget, szerencsét és mielőbbi viszontlátást egy nagy, boldog, nemzeti szocialista Magyarországon. Kitartás! Győzünk!” (MNL OL K 103-7-Bognár Árpád 1939. 11. 12.) 2007-re ezeket az iratokat átrendezték (és ma is ebben a - szakmailag helytelen - rendszerben vannak). A sanghaji tárgyi dossziék új sorszámokat kaptak (illetve némelyiket meg is szűntették, és ezekből más - meglévő vagy újonnan létrehozott - dossziékba kerültek szét az iratok), és a Tokiói Követség újonnan, a levéltárban kialakított tételrendszerének 6. tételébe („Különböző tárgyú, részben töredékes ügyek dossziéi”) kerültek, azon kitétellel, hogy a tétel „zömében a követség alárendeltségébe tartozó sanghaji (Kína) konzulátus iratait tartalmazza tárgyi csoportosításban. ” Az egyéni dossziék (az eredeti és az újonnan létrehozott dossziék) ugyanakkor a 7. tételbe („Egyéni konzuli ügyek”) kerültek, ABC-sorrendbe rendezve. E tétel kapcsán viszont nem szerepel a fond ismertetésében, hogy sanghaji (és feltehetőleg szinte kizárólag sanghaji) iratokat rejtenek a dossziék,17 és ekképpen a sanghaji magyar konzulátus iratai továbbra is rejtve maradtak.18 Bognár Árpád ügyeiben keletkezett egyes sanghaji iratok Bognár Árpád életéről viszonylag keveset tudunk, a vele kapcsolatban fennmaradt iratok azonban alkalmasak arra, hogy általuk betekintést nyerjünk a sanghaji érdekvédelem működésébe, valamint egyes ottani magyarok már-már Rejtő Jenőt megidéző világába. Bognár Újpesten született 1898-ban, tisztviselő volt a MÁV-nál; az 1920-as években Franciaországban, majd 1930-ban már Olaszországban dolgozott mint „repülőgépmotorszerelő mechanikus.” 1933-ban megözvegyült, ekkor már működtetett a liguriai Spotornóban egy „Garage Bognár ” nevű gépészeti szerelőműhelyt, illetve kereskedést.19 A minden bizonnyal nemzetiszocialista nézeteket valló20 gépész (állítólag gépészmérnök) 1939. február 10-én érkezett Olaszországból Sanghajba, két héttel később regisztrálta is magát a helyi holland főkonzulátusnál. 8. Bognár Árpád regisztrációja a holland főkonzulátusnál Sanghaj, 1939. február 24. Jelzet: MNL OL K 672 (Magyarok érdekvédelmét végző sanghaji holland követség magyar konzulátus)!939-Hung. Reg.-Bognár Árpád- Eredeti, kézzel írt, aláírással.
