Iratértékelés, illetékesség

Fehér Csaba - Haász Réka - Horváth M. Ferenc - Koltai Gábor - Szabó Attila - Szabó Bence: Beszámoló a Gazdasági és társadalmi szervek illetékességének elhatárolására alakult ad hoc bizottság tevékenységéről (2018. június). Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. 5-23.

20 Levéltári Szemle 71. évf . helyre. Ez a fajta megoldás a társadalmi szempontból kevésbé jelentős tevékenységet kifejtő pártok esetében elfogadható, de véleményünk szerint egyáltalán nem szeren­csés azokban az esetekben, amikor nem helyi érdekű, kisebb szervezetekről, hanem parlamenti választáson elindult, illetve országgyűlésbe bejutott pártokról van szó. A rendszerváltás után parlamentbe jutott pártok közül az MDF elnöki iratai ke­rültek az MNL OL-be, az MSZP iratait a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár kezeli, az SZDSZ iratainak bizonyos részét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Le­véltár őrzi, az FKGP iratai pedig a megszűnt Kisgazda Örökség és Levéltár Alapítvány Kisgazda Levéltárából a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumba kerültek. A parlamentbe be nem jutott és megszűnt pártok közül Budapest Főváros Levéltára a Magyar Liberális Párt és a Zöld Alternatíva Párt iratainak egy részét őrzi, illetve a Krassó György-hagyaték részeként a Magyar Október Párt iratait. Azonban, ahogy azt fentebb is írtuk, ezek személyes kapcsolatok és az iratátadó megkeresése révén kerültek az intézmények látóterébe és gyűjteményei közé, s mivel magán­iratokról van szó, a közlevéltáraknak korlátozott lehetőségei vannak a pártok mara­dandó értékű iratai fennmaradásának követésére és megőrzésére. A levéltáraknak és levéltárosoknak nincsenek hivatalos információik más megszűnt párt iratainak hol létéről, illetve a jelenleg is működő pártok iratai irattárban való megőrzésének biztonságos feltételeiről. Azt azonban leszögezhetjük – a parlamentbe jutott pár­tok esetében mindenképpen –, hogy az általuk keletkeztetett maradandó értékű iratok a történelmi múlt megismeréséhez szükséges, a társadalom- és politikatudo­mányok alapvető forrásai. Ha a pártok központi költségvetésből való anyagi támogatását nézzük, az erre vonatkozó törvény rendelkezései szerint a központi költségvetésről szóló törvény­ben a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át – egyenlő arányban – az Or­szággyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg azo­kat a pártokat, amelyek a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át meg­szerezték. Itt jutunk el nemcsak a pártok, hanem a többi civil szervezet esetében is felmerülő, már a levéltárosi szakmában sokszor boncolgatott közpénz – közfeladat – közhasznúság – közirat – magánirat kérdésköréhez. Ebben az esetben sem lehet megkerülni azonban azt a nyomasztó tényt, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a maradandó értékű magániratok megőrzésére a levéltáraknak csekély ráhatásuk van. ▶ Bizottsági javaslat: A történelmi múlt hiteles ábrázolásához elengedhetetlenül fontos források az ország­gyűlésben tevékenykedő politikai pártok maradandó értékű iratai. Ennek okán a mű­ködésük során 1990 óta országgyűlési választásokon elindult, ám időközben meg-Fehér Cs.–Haász R.–Horváth M. F.–Koltai G.–Szabó A.–Szabó B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom