Iratértékelés, illetékesség
Fehér Csaba - Haász Réka - Horváth M. Ferenc - Koltai Gábor - Szabó Attila - Szabó Bence: Beszámoló a Gazdasági és társadalmi szervek illetékességének elhatárolására alakult ad hoc bizottság tevékenységéről (2018. június). Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. 5-23.
21 2021/1. ▪ 5 – 22. szűnt pártok esetében javasoljuk, hogy az illető párt közfeladat ellátásával kapcsolatba hozható iratait 15 év után adja az MNL OL őrizetébe. Ha ezt valamilyen okból a párt elhárítja, például pártalapítványának adja át az iratokat, akkor e tényről köteles legyen értesíteni az MNL OL-t. A működő, 1990 utáni országgyűlési választásokon legalább 1%-ot elérő pártok esetében azt javasoljuk, hogy a párt hozzon létre iratai kezelésére saját nyilvános vagy nem nyilvános magánlevéltárat (ez utóbbi új kategóriát jelentene az Ltv.-ben), vagy adja az iratait egyéb, általa őrzésre elfogadott közlevéltár vagy nyilvántartásba vett magánlevéltár őrizetébe. A magánlevéltárak kialakításában természetesen a levéltáros szakma segítségét fel lehet és fel is kell ajánlani. A fővárosi és megyei közgyűlésekben tevékenykedő pártfrakciók esetében azt javasoljuk, hogy azok iratanyagát a fenti javaslatok figyelembevételével érdemes kezelni, a közlevéltárak esetében ez az MNL megyei tagintézményeit, illetve a BFL-t érinti. A bizottság továbbá javaslatként megfogalmazza a magyarországi levéltárakban őrzött politikai pártiratok kapcsán egy olyan kataszter elkészítését, amely tartalmazza a levéltárakban őrzött, 1990 utáni pártiratok tételes nyilvántartását. Egyúttal szükségesnek véljük a más gyűjteményekben, párt-irattárakban őrzött iratok feltárását is. IV. A szakmai kamarák és közalapítványok maradandó értékű irataival kapcsolatos ajánlás Mivel a BFL a fővárosi civil szervezetek maradandó értékű iratainak feltárásáról és levéltári átvételéről szóló gyűjtőterületi koncepciója kitér a fővárosi szakmai kamarákra, ezért fontosnak tartotta a bizottság e kérdéskör megtárgyalását is. A rendszerváltás után sorra alakultak (újra) a hivatásrendi kamarák és közalapítványok. A szakmai kamarák létrejöttében alapvető szerepet játszott az 1993. évi XCII. törvény, amely beépítette a jogrendszerbe a köztestület fogalmát. A köztestület a magán- és a közjog határterületén helyezkedik el, ezért az alapvetően közjogi alapokon álló korábbi Ptk. még tartalmazta a köztestület fogalmát, míg az új kódex már nem. A köztestület fogalma azonban nem tűnt el a jogrendszerből, csupán átkerült a 2006. évi LXV. törvénybe, a közalapítványokra vonatkozó szabályozás mellé. Ez a törvény hatályon kívül helyezte az akkori Ptk. közalapítványokra vonatkozó paragrafusát, vagyis azóta új közalapítványok már nem hozhatók létre, a korábbiak azonban tovább működhetnek. A 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a alapján „(1) köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. (2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.” Beszámoló
