Iratértékelés, illetékesség
Koltai Gábor: A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratainak feltárása és gyűjtése I. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 31-51.
37 2020/4. ▪ 31 – 51. mum alattinak sorolták be. A javaslat felhívta a figyelmet a tükröződő iratok problémájára, és az általános iskolák esetében alapvetően a fenntartónál levő történeti értékű iratok megőrzését preferálta, kivéve az anya- és törzskönyveket, valamint a tantestületi jegyzőkönyveket. Ez és a következő év(tized)ek vizsgálatai alapvetően azt feltételezték, hogy a fenntartó szerv (tanács, minisztérium stb.) iratanyagában a fontosabb dokumentumok megtalálhatóak, a többi pedig vagy nem érdekes, vagy a krónikus levéltári helyhiány miatt nem átveendő. Az értékhatár-megállapítások azonban azzal a problémával nem foglalkoztak, hogy mi történjen az értékhatár feletti szervek tömegesen megmaradó irataival, vagy éppen a minimum alattiak között potenciálisan előforduló történeti értékű iratokkal. Az új minta irattári tervek is problémát okoztak, részint azon – mai napig fennálló – gyakorlat miatt, hogy a szervek változtatás nélkül átvették a mintaterv tételeit, nem alakítva azokat saját iratkezelésükhöz. 16 Az 1981-es országos szervnyilvántartás-vizsgálatról készült tanulmány megemlíti, hogy az 1974-es óvodai rendtartás több irattípust is levéltárba adandónak jelölt meg, a levéltárak azonban továbbra sem kívántak ilyen jellegű iratokat gyűjteni. A BFL vonatkozásában azt a gyakorlatot említi, hogy a nagy múltú, illetve már levéltári iratokkal rendelkező iskolákkal (kerületenként kb. kettővel) stabil a kapcsolat, de a többi háromszázzal nem foglalkoznak. Mivel a gyakorlat és a miniszteri rendtartások szabályozása között nagy volt a különbség, ezért a javaslat az általános iskolák esetében nem is kívánt egységes előírással élni: döntse el az adott levéltár, melyik általános iskolával veszi fel a kapcsolatot.17 Bár a középiskolák értékhatár felettinek minősültek, éppen a BFL viszonylatában javasolta a tanulmány, hogy nagy számuk miatt itt is jelöljenek ki a levéltárosok mintaiskolákat. A tanulmányhoz kapcsolódó mintajegyzék viszont lényegében a tagiskolákon kívül minden iskolát értékhatár felettinek minősített. 18 között létrehozott iratok minimumjegyzékének összeállításához. Levéltárigazgatói értekezlet,1973. május 8–10. h ttps://library.h ungarican a.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_03_IratkezelesFelugyelete_1_ Illetekesseg/?pg=74&layout=s (A letöltés ideje: 2020. augusztus 30.). 16 Az értékhatár-vizsgálatok és irattári tervek problémáira már akkoriban rávilágított Schneider Miklós (Schneider, 1973–1974). 17 A magyar tanácsi levéltárak gyűjtőkörébe sorolt fondképzők értékhatár-vizsgálata, 1982. február. https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_03_IratkezelesFelugyelete_1_Illetekesseg/ ?pg=163&layout=s: „Csak Budapest területén 427 óvoda, 323 általános iskola, 10 dolgozók önálló általános iskolája, 20 kisegítő iskola, 11 gyógypedagógiai intézet, 22 zeneiskola, 9 egészségügyi szakiskola, 4 munka melletti iskola, 3 közös általános- és középiskola, 42 gimnázium, 79 szakközépiskola, 32 szakmunkásképző intézet, 6 gép- és gyorsíró iskola, 13 gyógypedagógiai nevelőintézet, 25 nevelőotthon, 40 diákotthon, 41 kollégium, 16 főiskola, 6 egyetem [...] és végül 9 művészeti középiskola működik [...].” (A letöltés ideje: 2020. augusztus 30.) 18 A magyar tanácsi levéltárak gyűjtőkörébe tartozó [...] szervtípusok mintajegyzéke, 1981 . https:// library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_03_IratkezelesFelugyelete_1_Illetekesseg/ ?pg=129&layout=s (A letöltés ideje: 2020. augusztus 30.). A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratai
