Iratértékelés, illetékesség
Koltai Gábor: A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratainak feltárása és gyűjtése I. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 31-51.
38 Levéltári Szemle 70. évf . Az iskolai iratok sorsa ugyan korábban sem volt a levéltáros szakmai párbeszéd középpontjában, de az 1980-as évek után a téma – egyes intézmény- és köztörténeti cikkek érintőleges kapcsolódása kivételével – szinte teljesen eltűnt a szakmai periodikákból.19 Mindössze Szegőfi Anna ellenezte egyik írásában az államosítás utáni iskolai anyakönyvek levéltári átvételét. 20 A téma kapcsán végezetül megkerülhetetlen, hogy szót ejtsünk a fenntartói oldal, azaz a tanácsok, önkormányzatok irattári terveinek oktatásüggyel foglalkozó részeiről. A selejtezési ügykörjegyzékeket követő időszak első ilyen irányú rendelkezése a 8/1973. MT TH sz. utasítás volt, amely tizenöt iskolai tárgyat és ügykörszámot határozott meg. Ezekből a levéltárak által átveendők voltak (tizenegy tárgy és ügykör): a beiskolázási iratok, a gyógypedagógiai, a továbbképző, a nemzetiségi iskolákkal, a kollégiumokkal, a társadalmi ünnepségekkel, a képességvizsgálatokkal, a dolgozók oktatásával és az ifjúságpolitikával kapcsolatos iratok, továbbá az igazgatói értekezletek és a szakfelügyelői látogatások jegyzőkönyvei. A 2/1984. MT TH sz. utasítás már csak hét ügykörszámot adott a közoktatásügyhöz, és semmit sem rendelt levéltárba adandónak! A rendszerváltás utáni első változás a 38/1998. (IX.4.) BM-rendelettel érkezett, ekkor tizenhétre emelkedett az oktatási ügykörök száma. Levéltári átvételre, illetve határidő nélküli őrzésre az iskolaszékekkel, a közoktatás-fejlesztési tervekkel és megállapodásokkal, a közoktatási intézmények, illetve a tanköteles tanulók nyilvántartásával, a nem helyi önkormányzati iskolákkal, a nevelési és pedagógiai programokkal kapcsolatos iratokat jelölték meg (hét ügykör). A 29/2009. (X.30.) ÖM-rendelet már huszonnyolc ügykört rendelt az önkormányzatok oktatásügyi szakigazgatásához, de továbbra is csak hét esetében rendelte el a levéltári átvételt, illetve a határidő nélküli megőrzést. Ez a szemlélet érvényesül a legfrissebb rendelet esetében is. (A költségvetéseket, beszámolókat, intézményalapításokat stb. nem az oktatásügyi ügykörökön rögzítették.) A BFL vonatkozásában a Köcze–Horváth szerzőpáros által készített tervezet vizsgálta az iskolai iratok tükröződésének problémáját. Kutatásuk szerint a fővárosi iskolákra vonatkozó fenntartói iratok esetlegesen maradtak fenn, illetve kerültek be a BFL-be, gyakran csak minimális mértékben adva információt az intézményekről. Ezek alapján tehát nem kaphatunk reális képet a fővárosi oktatás helyzetéről. E véleménnyel egyetértve, mi is azt javasoltuk, hogy az iskoláktól vegyünk át olyan dokumentumokat is, amelyek ugyan tükröződhetnek a fenntartói iratok között, de ennek ellenőrzése inkább a levéltárban valósuljon meg, mintsem, hogy sehol se maradjanak fenn a dokumentumok. 19 De a korábbi évekből is csak a következő írásokat sikerült felderíteni a már idézett Herczeg Etelkacikken kívül: Turányi , 1952; Soós, 1964; Degré , 1965 ; Elek , 1981 ; Lichtneckert , 1986 . 20 Szegőfi, 19 99: 22–23. Koltai Gábor
