Iratértékelés, illetékesség
Koltai Gábor: A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratainak feltárása és gyűjtése I. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 31-51.
33 2020/4. ▪ 31 – 51. Az oktatási-nevelési iratok kezelésének jogszabályi feltételei, szervezeti változások A II. világháborút követő évtizedekben az oktatási-nevelési szervek iratkezelésére, irataik megőrzésére, selejtezésére, illetve levéltárba adására vonatkozóan több jogszabály és rendelkezés is született. A 185/1951. (X.23.) MT. sz. rendelet nyomán készült 1022-38/1951. K. M. sz. utasítás5 szerint, a hatálya alá tartozó szervek, így az iskolák is, öt évig voltak kötelesek irataikat megőrizni, kivéve a külön selejtezési ügykörjegyzékben felsoroltakat. Az ügykörjegyzék megkülönböztetett igen különböző ideig (1, 2, 3, 4, 5, 10, 15, 20, 25, 32, 33 és 40 évig) őrzendő, illetve nem selejtezhető iratokat, továbbá intézkedett bizonyos védett évek és témák selejtezés nélküli megőrzési kötelezettségéről. Ennek, valamint az 1952-es ügykörjegyzéknek komoly levéltári problémát generáló része volt a rendkívül szóródó megőrzési idők mellett, hogy igen nagy mennyiségű irattípust minősített nem selejtezhetőnek. Ezután a 45/1958. (VII.30.) Korm. sz. rendelet felhatalmazása alapján a 161/1961. M. M. sz. utasítás6 határozott az oktatási-nevelési iratok védelméről és selejtezhető ségéről. A kormányrendelet már tíz év irattári őrzést írt elő a szerveknek, de az utasítás továbbra is ügykörjegyzék mentén szabályozta a selejtezési eljárásokat, amely ráadásul bővítette a selejtezés alól kivett, megőrzendő iratok körét. A levéltárügyet általánosan szabályozó 1969. évi 27. sz. tvr. életbe lépése után, amely az irattári őrzési időt 15 évre emelte, a szakterületi változást a különféle minisztériumi rendtartások jelentették az 1970–1980-as években, amelyek iskolatípusonként határozták meg az iratkezelés rendjét, egységes iratkezelési szabályzatok és minta irattári tervek kiadásával. E rendtartások továbbra is viszonylag sok irattípus levéltárba adását jelölték meg, de a selejtezési ügykörjegyzékekhez képest jelentősen egyszerűsítették az irattipológiát.7 Ez a rendszer egészen az 1990-es évek elejéig fennmaradt. 5 A 185/1951. (X.23.) MT sz. rendelet végrehajtása a Közoktatásügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó intézmények, vállalatok ügyintézésében keletkezett és azok irattáraiban kezelt iratokra vonatkozóan: https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_03_Iratkezeles Felugyelete_4_IrattariSelejtezes_4/?pg=0&layout=s (A letöltés ideje: 2020. augusztus 30.). Az utasí tás módosítására már 1952 áprilisában sor került, lásd a közoktatásügyi miniszter 114–0 820/1952. K. M. számú utasítását az iratmegőrzés és ira t s elejtezés tárgyában : https://library.hungaricana.hu/hu/ view/LeveltariKorpusz_03_IratkezelesFelugyelete_4_IrattariSelejtezes_4/?pg=15&layout=s (A letöltés ideje: 2020. augusztus 30.). 6 A művelődésügyi miniszter 161/1961. M. M. számú utasítása az állami szervek iratainak védelméről és selejtezéséről szóló 45/1958. (VII.30.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról: https://library. hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_03_IratkezelesFelugyelete_4_IrattariSelejtezes_4/?pg= 39&layout=s (A letöltés ideje: 2020. augusztus 30.). 7 A harmincból tizenhét irattári tétel iratanyagá t kellett például az általános iskoláknak a levéltárnak átadva, vagy helyben megőrizniük. Ez a többi iskolatípus esetében is jellemző volt. Rendtartás az általános iskolák számára, 1973: https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_03_Irat A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratai
