Iratértékelés, illetékesség
Sáfár Gyula: Forrásérték vizsgálat a Békés Megyei Tanács VB Építési, közlekedési és vízügyi osztálya irataiban. Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. 61-65.
A tervanyagok, műszaki dokumentációk átvétele és rendezése... 63 si-városfejlesztési, közlekedési és vízügy-vízgazdálkodási akták. Az iktatott iratokon kívül említést érdemelnek az 1950–1951-ből a közületi építési engedélyek, illetve az 1952 és 1954 közötti egyedi közületi építési ügyek 15 és 11 kisdoboz terjedelmű sorozatai. Ezek a főként tervdokumentációkat tartalmazó ügyiratok településenkénti ábécésorrendben találhatóak az iratanyagban. Főleg óvodák, iskolák, szülőotthonok terveit találjuk itt, de községi víztelenítési iratok, valamint különböző gazdasági épületek tervrajzait, bővítési iratait ugyanitt helyezték el. Viszonylag teljes és nagy terjedelmű (46 kisdoboz) lakásstatisztikára vonatkozó iratok is helyet kaptak a fondban. Ha néhány konkrét példán keresztül megnézzük, hogy milyen típusú iratokat tartalmaz az építési, közlekedési és vízügyi osztály iratanyaga, igen érdekes és összetett képet kapunk. Forrásértékét tekintve jelentősnek mondhatóak a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolásával kapcsolatos iratok. Ez lényegében a cigánytelepek felszámolását jelentette. A 2014/1964 (V.4.) kormányhatározat alapján a telepeket a 15 éves lakásépítési terv keretébe illesztve kívánták megvalósítani. 1969-ben Békés megyében 4227 fő élt a felszámolásra kijelölt 37 telepen. A felszámolásra ítélt telepek főként a települések szélén, elkülönülve, vizes, mély fekvésű, egészségtelen területeken helyezkedtek el. Lakóik többsége alkalmi munkavégzésből élt, és többgyermekes családokba rendeződtek. A telepi épületek általában kis alapterületű vályog vagy sár putrik voltak, a telepeken az alapvető közműellátottság is megoldatlan volt. 5 Az iratanyagban számos jelentést, adatszolgáltatást, kimutatást találunk a telepek felszámolásával kapcsolatban. 1967-ben például a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya a telepeknek a III. ötéves terv végéig történő felszámolása érdekében az Építésügyi Minisztériumba felterjesztendő javaslat összeállításához kért jelentést a járási és városi tanácsok építési osztályaitól, csoportjaitól. Ekkor az egyes tanácsok illetékességi területén lévő súlyponti (közút, vasút, üdülő övezet) területek közelében lévő telepek felszámolására vártak javaslatokat, illetve adatokat, amelyeket meg is kaptak a különböző tanácsoktól. Egy 1976-os kimutatás szerint a megyében 4922-ről 2286-ra csökkent a telepi lakosok száma, a telepi lakások száma pedig 1025-ról 585-re. Ugyanakkor Mezőberényben 1980-ban a „London” telepen lévő 47 lakóházból 26 volt putri vagy vizes épület, ezek felszámolását a VI. ötéves terv folyamán tervezték. Békés megye belvíz sújtotta terület volt, ez tükröződik az iratanyagban is. Az 1970-es évekre a megye egyes településein rendkívüli belvízhelyzet állt elő. Számos kimutatás, adatlap található az iratokban a belvíz okozta épületkárokról, illetve a belvizes épületek felújításának állásáról. Igen érdekes irat az az előterjesztés, amelyet 1975-ben az építés-, közlekedési és vízügyi osztály készített a megyei végrehajtó bizottságnak a tanyás területek lehatárolásáról. Eszerint meghatározták a „tartósan fennmaradó tanyás területeket”, ezt azokra a tanyás térségekre értették, amelyekben a 40 tanya/km 2 sűrűséget meghaladó érték, valamint egy csoportban legalább 80 tanya található. Az előterjesztésből kiderül, hogy milyen építési szabályok vonatkoztak a tanyás területeken történő építkezésekre, illetve magukat a tanyás részeket is pontosan meghatároz- 5 KERESKÉNYINÉ CSEH EDIT: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2008. 257.
