Iratértékelés, illetékesség
Sáfár Gyula: Forrásérték vizsgálat a Békés Megyei Tanács VB Építési, közlekedési és vízügyi osztálya irataiban. Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. 61-65.
Sáfár Gyula 64 ták. Az előterjesztés melléklete pedig, a az ezredforduló után is fennmaradó külterületi lakóhelyek létesítmény- és fedezet szükségletéről közöl prognosztizálható adatokat. Mivel az osztály másodfokú építésügyi hatóság volt, műszaki tervdokumentációkat nemigen tartalmaznak az itt őtzött építési ügyek, építési engedély kérelmek. Előfordult azonban, hogy az állampolgárok a rádióhoz, televízióhoz fordultak egy-egy ügy rendezése érdekében. Volt olyan eset is, hogy a Magyar Televízió küldte meg a megyei tanácsnak a panaszos levelet, azzal, hogy a kivizsgálás eredményéről, a tett intézkedésről tájékoztassák az érintett nézőt. Egyes esetekben lakóházak tervrajzait is csatolták az ügyirathoz, ilyenek voltak a magántervezői névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmek. Előfordult, hogy a kérelmező az általa tervezett és felépített lakóházakról a tervrajzok mellé fényképeket is mellékelt. Más funkciójú épületek tervrajzai is előfordulnak: 1974-ben például a békéscsabai Kner Nyomda szanazugi üdülőjének bővítésével kapcsolatban kérte a beruházási stop feloldását, a kérelem mellett tervrajzokat is találunk. Nemcsak épületek tervdokumentációi találhatók az iratanyagban, hanem más típusúak is. 1976-ban például a Fekete-Körös mellett az egyik gát átépítésekor a Gyula-Városerdei Gyermeküdülőhöz légvezetéses távbeszélő leágazás létesítését tervezték, és egy történeti szempontból is érdekes helyszínrajzot mellékeltek az aktához. Közlekedéssel kapcsolatban is készültek tervrajzok, számos ilyen dokumentációt tartalmaznak az egyes ügyiratok, például gyalogátkelőhelyek világításához műszaki rajzokat, helyszínrajzokat. Tervdokumentációkkal kapcsolatban nem lehet említés nélkül hagyni a Békés Megyei Tanács VB Tervosztálya iratai b) állagában található nagy mennyiségű tervanyagot.6 Ezek az osztály beruházásokkal kapcsolatos teendői folytán halmozódtak fel 1955 és 1981 között. Az összesen 272 kisdoboz (32,64 ifm) terjedelmű tervdokumentáció levéltári rendezése ugyancsak 2001-ben történt. Az iratanyagot Takács Gábor rendezte, ebben az esetben is a települések ábécésorrendjében. Az egyes településeken belül előre kerültek a város- és községrendezési tervek, majd az egyes települések víz-, gáz-, villanyellátására vonatkozó tervek következnek, végül az egyes középületek, gazdasági épületek tervdokumentációi. Az egyedi tervek iránt már több alkalommal érdeklődtek, főként fűtéskorszerűsítési, energetikai pályázatokhoz. Az anyag jelentős részét a terület- és településrendezési tervek teszik ki. A rendezési terv egy adott területi egység (településcsoport, település, településrész) fejlődésének irányát, kereteit, illetve a fejlődést elősegítő létesítmények területi elhelyezését és rendszerét tartalmazó tervdokumentáció.7 A rendezési tervek tervlapokból és szöveges részből, elemzésből állnak. Bár a településrendezési tervek szöveges része általában testületi anyagokban is megtalálható, a két rész együtt képez jelentős forrásértéket. Egy közelmúltban történt irattár látogatás tapasztalati mutatták meg, hogy tanácsi rendezési terveket még őriznek a jogutód szervek. A Békés Megyei Önkormányzat kereste meg a levéltárat selejtezési és irattár rendezési tanácsadást kérve. Az önkormányzat irattárában jelentős mennyiségű ilyen iratra bukkant kollégánk. Az itt őrzött rendezési tervek között, például megtalálható Békés megye területi terve 1971–1975, több község álta- 6 MNL Békés Megyei Levéltára XXIII. 11. b. 7 RÉFI OSZKÓ MAGDOLNA: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Új Magyar Központi Levéltár, Bp., 1990. 186. (Levéltári Módszertani Füzetek 9. Tervek és térképek levéltárainkban 2.)
