Iratértékelés, illetékesség

Sáfár Gyula: Forrásérték vizsgálat a Békés Megyei Tanács VB Építési, közlekedési és vízügyi osztálya irataiban. Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. 61-65.

Sáfár Gyula 62 1983 júliusától a közlekedéssel kapcsolatos feladatokat önálló osztály, a közlekedési osztály látta el. Az osztály neve építési- és vízügyi osztályra módosult. 1989-ben a me­gyei tanács megszüntette az építési- és vízügyi osztályt és a közlekedési osztályt is, he­lyette műszaki osztály felállításáról hozott határozatot. 3 1984-ben az osztály dolgozóinak létszáma 25 fő volt. Az osztály élén osztályveze­tő állt, alatta a megyei főépítész, két osztályvezető-helyettes és a személyzeti csoport­vezető működött. A megyei főépítész vezette a területrendezési és lakásépítési csopor­tot, amelynek főbb feladatai a következők voltak: terület- és telekgazdálkodási felada­tok ellátása, területrendezési tervek elkészítése, főépítészi teendők segítése, műemlék­védelem, hosszabb távú fejlesztési koncepciók kidolgozása, lakástervezéssel összefüg­gő beépítési tervek készítésének irányítása, környezetvédelmi ügyek, távközlési, erős­áramú és biztosítóberendezésekkel (TEB) kapcsolatos adminisztráció, statisztikai fela­datok. Az építéshatósági csoport végezte az építésügyi igazgatással kapcsolatos teen­dőket, feladata volt továbbá a levegőtisztaság védelme, a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolása, az állami elővásárlási jog gyakorlása, az üresen ál­ló családi házak vásárlása és a felügyeleti vizsgálatok összefogása. A vízminőség-javító program lebonyolítására alakult lebonyolító csoport feladata volt az éves beruházások­kal kapcsolatos teendők végrehajtása, a szerződések előkészítése, az elvégzett munkák igazolása, a műszaki ellenőrzés, az engedélyek, hozzájárulások beszerzése, a kisajátítás, a zöldkár, terület-igénybevétel rendezése, a szerződés- és értéknyilvántartás, az adat­szolgáltatás, a statisztikai jelentések készítése és az együttműködés a tervezővel, kivite­lezővel. A vízügyi csoport látta el a megyei vízgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a vízellátás-csatornázás, fürdőszolgáltatás, a belterületi vízrende­zés, a csatornabírság ügyek, a vízkontingens ügyek, a vízügyi igazgatás, a víz­szennyvíz-közműtársulatok ügyei tartoztak feladatkörébe. A vállalatgazdálkodási és műszaki fejlesztési csoport gondoskodott a vállalatfelügyeletről, hozzátartoztak a kommunális ellátás ügyei, az építőanyag-ipari ágazati tevékenység koordinálásával kap­csolatos feladatok, a lakóház javítási ügyek, a munkavédelemi, tűzvédelmi feladatok, valamint a költségvetési üzemek szakmai felügyelete és irányítása. A Békés Megyei Tanács VB Építési, közlekedési és vízügyi osztálya iratanyaga több részletben érkezett a levéltárba. Az első iratátvétel 1977-ben történt, az építési osztály 1948 és 1962 közötti iratait vette át a levéltár. Ez az iratanyag volt az akkor ala­kuló Békési Fióklevéltár első nagyobb iratátvétele. A következő iratbeszállításra 1984-ben került sor, ekkor a Békés Megyei Tanács osztályainak – köztük az építési, közleke­dési és vízügyi osztály – iratanyagát vettük át. Az utolsó iratbeszállítás 2000-ben volt, ekkor vált teljessé a Békés Megyei Tanács levéltárban őrzött irategyüttese. A teljes irat­anyag levéltári rendezése 2001-ben történt meg. A rendezést Adamcsákné Sebestény Már­ta, Biró György és Farkas György végezte. A 81,25 iratfolyóméter terjedelmű fond4 legna­gyobb részét (65,64 ifm, 547 kisdoboz) az iktatott iratok teszik ki. Ezeket 1973-ig az iktatószám sorrendjében, 1974-től pedig a 8/1973 MTTH utasítás szerinti irattári té­telszám szerint rendezték. A fondban megtalálhatóak az E, F, G ágazati betűjelű építé- 3 JÁROLI , 2006. 80. 4 MNL Békés Megyei Levéltára, XX III. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom