Iratértékelés, illetékesség

Fehér Csaba - Nagy Sándor - Tasnádi Ákos - Sarusi Kiss Béla: Selejtezési mintajegyzék készítése a Pesti Központi Kerületi Bíróság irataihoz. Lehetőségek és korlátok, tapasztalatok és problémák. LSZ 61. (2011) 4.

Fehér Csaba — Nagy Sándor — Tasnádi Akos —-Sarusi Kiss Bé/a emelkedett ítéleteket.7

Ugyanezen tendenciába illeszkedik végül a holttá nyilvánítással kapcsolatos határozatok 15 év utáni levéltárba adásának előírása is.8 Fontos röviden kiemelni, hogy ennek nyomán egyúttal a levéltári szempontok előnyére fordult az az egy évtizeddel korábban még felpanaszolt gyakorlat, hogy a bírósági iratanyag selejtezése során az aktuális rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal alkalmazzák.9

(A mintajegyzék készítése során egyébként ezt magunk is kihasználtuk, mert az OIT 14/2002. iratkezelési szabályzatban 2003-tól megőrzendőnek minősített házassági bontóperes ítéleteket - egy sor más típusú ügyben hozott verdiktek mellett - a 2000—2002-es mintaévekre vonatkozóan megtartani kértük.) A nagy kérdés persze, hogy az immár kedvezőnek mondható jogszabályi környezetben selejtezési mintajegyzék készítésével megoldható-e a probléma, azaz a maradandó értékű iratok kiszűrése és fennmaradásának biztosítása. A tíz évvel korábbi mintajegyzék összeállítói — mint láttuk — meglehetősen szkeptikusak voltak ezt illetően, és egyelőre magunk sem tudunk mást mondani, mint hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül talán még mindig ez az optimális megoldás. Ismeretes, hogy a maradandó értékű bírósági iratok maradéktalan átvétele előtt tornyosuló elsődleges akadály a tömeges irattermelés, illetve a korlátozott levéltári raktári kapacitás. A kijelentés fokozottan érvényes a fővárosi bíróságokra: példának okáért, a Magyarországon 2010-ben érkezett helyi hatáskörbe tartozó gazdasági perek 50%-a, helyi polgári/gazdasági nemperes ügyek 40%-a, megyei elsőfokú polgári peres eljárások 40%-a, megyei elsőfokú gazdasági peres eljárások 50%-a, közigazgatási peres és nemperes eljárások 70%-a, cégbírósági ügyek 30%-a, csőd- és felszámolási eljárások 40%-a budapesti bíróság elé került. Összességében a Fővárosi Bíróság (mint megyei bíróság és kerületi bíróságai) részesedése az országos ügyérkezésből — hosszú idő ádagában — 30%, illetőleg a peres ügyforgalom tekintetében 25% körül mozog.1

0 A sokatmondó arányok mellett, a 2000—2002-es mintaévek kapcsán, bár ezúttal csak a PKKB vonatkozásában lehet, érdemes részletesebb bontásban összefoglalni az ügyszámok és iratfolyóméterek megoszlását. A BFL munkatársai a felmérést közvetlenül megelőző szervlátogatások során összesítették a főlajstromszámokat, és megbecsülték az azok mögött meghúzódó iratmennyiségeket. Ezek az alábbiak szerint alakultak: polgári ügyszak polgári peres ügyek • lakásügyi perek: 2000-ben 3983 (56 ifm), 2001-ben 3987 (55 lfm), 2002-ben 5097 (68 ifm) • nyugdíjjal, táppénzzel kapcsolatos perek: 2000-ben 384 (4 ifm), 2001-ben 98 (2 ifm), 2002-ben 38 (2 ifm) • vagyoni perek: 2000-ben 6625 (110 ifm), 2001-ben 6644 (122 ifm), 2002-ben 6784 (112 ifm) • házassági bontó-, családjogi perek: 2000-ben 7401 (100 ifm), 2001-ben 7334 (106 ifm), 2002-ben 7065 (105 ifm) • gazdasági perek: 2000-ben 5664 (62 ifm), 2001-ben 4889 (68 ifm), 2002-ben 4618 (57 ifm) polgári nemperes ügyek 7 OIT 4/2002. 140. §. f) pontja. Korábban a 109/1981. IM-rendelet alapján a házassági bontópereket teljes egészében kiselejtezték, noha — tapasztalataink szerint — akár kutatói, akár ügyfeles oldalról az egyik legkeresettebb jogszolgáltatási ügytípus. 8 OIT 4/2002. irattári terv e) pont 86. sorszám. Korábban a 109/1981. IM-rendelet a holttá nyilvánítások résziratait tíz év után selejtezhetónek minősítette (a végzésekről nem rendelkezett), a gyakorlatban viszont ez az ügyek teljes kiselejtezését eredményezte. A kárpótlási hullámok során jelentkező állampolgári igények kielégíthetedensége világossá tette ezen eljárás káros voltát. 9 KKNYF.RES-SARUSI-SIPOS, 2001. 11. 10

Dr. Fazekas Sándor elnök szíves közlése. 16