Iratértékelés, illetékesség
Somorjai Ádám OSB: Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius levéltárából, Archivnet 21. évf. (2021) 2. szám
2. Ami ellenben igazán sajnálatos, az a házassági törvények: szöges ellentétben állnak a keresztény szellemmel, amelyre Magyarország oly büszke. Ismeretes, hogy ezek a törvények - amelyek 1894-ben születtek az akkor uralkodó liberalizmus jegyében - kötelezővé teszik a polgári házasságkötést, jogilag csak ezt ismerik el, és súlyos szankciók terhe mellett kötelező elsőbbséget élvez az egyházi házasságkötéssel szemben. Azután ott van a válás. Szóval a család teljes elvilágiasításáról van szó. 54 54 Utalás az 1894. évi XXXI. törvénycikkre, amely 1895 októberétől hatályos módon rendezte a polgári házasságot, és ezzel a felekezeti házasságjogi előírások polgárjogi érvényüket veszítették. 55 Utalás az Országos Nép- és Családvédelmi Alapra (ONCSA), amely 1940-1944 között támogatta a nagycsaládos falusi nincsteleneket. 56 A reverzális a házasfelek írásos megegyezése a vegyes házasságból születendő gyermekek vallásáról. A római katolikus egyházjog előírása, amely a nem katolikus féltől megkívánja, hogy összes gyermekét a katolikus vallásban fogja neveltetni. 57 1942-1944 között Szinyei Merse Jenő (1888-1957) volt a vallás- és közoktatásügyi miniszter. 58 Utalás a harmadik zsidótörvényre (1941. évi XV. törvénycikk), amely kiegészítette és módosította a fent említett 1894:XXXI. törvényt, korlátozta a zsidók házasságkötését, egyben definiálta, ki számított a törvény előtt zsidónak. 59 Mensa (lat.) = asztal. Az egyházi birtoknak az a része, amely a „püspök (megyéspüspök, érsek, hercegprímás) asztalának” ellátását szolgálja. Az utóbbi években elindult egy mozgalom a család védelme érdekében,55 és a kormány is igyekszik megnehezíteni a válás engedélyezését, látván a szomorú következményeit. De nem mer a baj gyökeréhez nyúlni. A jó katolikusok mozgolódnak, élükön a bíboros prímással és a püspöki karral, hogy a házassági törvényeket módosítsák, de a protestánsok nem támogatják ezt a mozgalmat a kívánatos értelemben. És ami még fájdalmasabb, hogy a válási törvény eltörlését célzó reform ellenállásba ütközne bizonyos magas rangú katolikusoknál is (beleértve néhány minisztert), akik elkövették ezt a szentségtörést. A protestánsok a maguk részéről támogatnak ugyan egy reformot, de annak a törvénynek az eltörlése érdekében, amely lehetővé teszi, és társadalmi jelentőséget kölcsönöz az ún. „ reverzálisoknak”, vagyis a vegyes vallású házastársak kezességének arra nézve, hogy minden gyermeküket az egyik fél vallásában fogják nevelni.56 Mivel a „ reverzálisok” a legtöbb esetben a katolikus vallást részesítik előnyben, a protestánsok, akik ebben a híveik számának csökkenését látják, egyszerűen vissza akarnak térni az 1868. évi törvényhez, amely szerint a vegyes házasságból született gyermekek a nemük szerint követik a szülők vallását. A protestánsok a közelmúltban a képviselőházban is felvetették a kérdést, és az ún. protestáns püspökök is tárgyalták a hívekhez intézett beszédeikben. De a kormány legutóbb megtiltotta a sajtónak, hogy foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel, mert nem akarja, hogy a belső békét olyan témákkal zavarják meg, amelyek - természetesen - megoszthatnák a lelkeket. Ugyanezt válaszolta a kultuszminiszter is,57 akihez kérdést intéztek a parlamentben ezzel kapcsolatban. Az egyházjogi törvények, és lehet mondani, a józan ész ellen is elkövetett legutóbbi sértés a magyarok és a zsidó származásúak közötti házasság megtiltása faji okokból,5 * akkor is, ha az utóbbiak áttértek a keresztény vallásra. 3. A nagybirtok kérdése nyilvánvalóan közelről érinti az egyházat. Mint máskor már más alkalmakkal elmondtam, a püspöki menzák, a szerzetesrendek, a káptalanok nagy birtokokkal rendelkeznek, amelyeket súlyos kiadások is terhelnek. A püspöki menzák59 igazgatása gyakran kívánnivalót hagy maga után. A szerzetesrendek általában jobban kezelik a birtokaikat, mivel egy nagyobb egységet alkotnak, a címük nem változik, és azért is, mert haláleset alkalmával - a püspöki menzáktól eltérően - nem esnek átruházási eljárás alá, amely rendkívül költséges, és az új püspöknek gyakran adósságba kell keverednie, hogy az alaptőke működéséhez nélkülözhetetlen fedezetet biztosíthassa. Mint már utaltam rá, a nagybirtokok felparcellázásáról most hallgatnak, hogy a háborús időszakban ne okozzanak zavarokat a termelésben, annál is inkább, mert arra a célra súlyos 12
