Iratértékelés, illetékesség
Somorjai Ádám OSB: Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius levéltárából, Archivnet 21. évf. (2021) 2. szám
összegek kellenének, amelyekkel a kormány most nem rendelkezik, lévén lekötve a háborúban. Utána majd ismét aktuális lesz ez a kérdés, és megoldást kell rá találni. Nem a menzák és a káptalanok60 birtokait fogják elsőnek felosztani, amelyek a kegyúri jog értelmében a kultuszminisztérium magas pártfogása alatt állnak, de rájuk is sor fog kerülni. Az a fontos, hogy a nagybirtokok felosztásakor vegyék figyelembe a rájuk nehezedő terheket. A legjobb megoldás az volna, amit a bíboros prímás Őeminenciája már felvázolt, és azt a kultuszminisztérium új vezetője legutóbb valamennyire magáévá tette a vonatkozó költségvetés vitájában; arról van szó, hogy azoknak a szereplőknek, akik most részesülnek az érintett földek hasznából, a felosztáskor annyi rész földet jelöljenek ki, amennyi arányos azzal a jövedelemmel, amelyre joguk volt. 60 Menzák és káptalanok: a püspöki menzák (lásd fentebb), tehát birtokok és a káptalani birtokok között világos megkülönböztetés. 61 A háború befejezését követően az ideiglenes nemzeti kormány 1945. március 17-én megjelent 600/1945. számú földreformrendelete következtében a katolikus egyház 862 ezer holdnyi birtokából 765 ezer holdat vettek igénybe, mindenféle kompenzáció nélkül. De hát, aki túlél [!], majd meglátja, hogyan oldják meg ezt a kérdést. Ugyanis nehéz, hogy azt ne mondjam, lehetetlen felmérni, hogyan gondolkodnak majd az emberek a háború után, amikor tapasztalatból tudják, hogy akkor is a szélsőséges eszmék kerekednek felül, ha azok a legkevésbé megfontoltak és észszerűek.61 5) Hívek 1. A katolikus szellem összességében elég jól tartja magát a hívek körében, bár a protestánsokkal és a zsidókkal való érintkezés és most a háborús időszak olyan tényezők, amelyeknek kedvezőtlen hatása van, főleg erkölcsi téren. Ugyanis a protestánsok esetében nem találunk ragaszkodást az erkölcsi elvekhez, és a zsidóknál, akiknek eddig oly nagy befolyásuk volt, elég veszélyes az erkölcstelenség; ezen kívül a háború is túl sok bomlasztó hatással jár, mint mindenütt, meggyengülnek a családi kötelékek, mert a hosszú távoliét a szülői háztól vagy a házastárstól nagyon ártalmas annak is, aki elmegy, és annak is, aki marad. Magyarországon az irodalom és a színház nagy része sérti a jó erkölcsöt, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyre jobban gyengül az erkölcsi érzék, elsősorban a műveltebb rétegekben. A moziról nem is beszélve, amely szintén érezteti romboló hatását. Ezáltal sajnos a család szilárd alapjai is erősen megrendültek, ami súlyos veszélyt jelent a nemzetre nézve is. A születések számának csökkenése, ami nagyon jól érzékelhető a protestánsoknál, már a katolikusoknál is megmutatkozik, még a falvakban is; általában a görögkatolikusok a legtermékenyebbek, talán azért, mert túlnyomórészt szegény falusi emberek. 2. Mivel Magyarországon a vallás fontos tényezője a közéletnek is, nagyon helyesen, és az iskolát szerencsére nem világiasították el, a közvélemény természetesnek találja, ha valaki nyilvánosan is gyakorolja a vallását, ezért itt kevésbé érzik ezt személyes ügynek, mint másutt, és a vallási elem soha nem szokott hiányozni a nagy polgári és katonai szertartásokon sem. Csak - mondjuk így - bizonyos vallási zűrzavar jelent nagy veszélyt, például a zászlók megáldása alkalmával először a katolikus pap, utána a protestáns lelkész végez szertartást ugyanazon a helyen. A bíboros prímás Őeminenciája nem mulasztott el tiltakozni ez ellen az eljárás ellen, és megtiltotta a közreműködést a katolikus papoknak, aminek voltak jó gyakorlati eredményei. Sok esetben azonban kérdéses, hogy a külső fórumokon megjelenített vallásosság valódi vallásos lelkületet tükröz-e; ezt bizonyítja az életben követett erkölcsi gyakorlat, amely nincs 13
