Iratértékelés, illetékesség
Balogh János Mátyás: A megkerült irattár. Magyar állampolgárok és érdekvédelmük Shanghajban a 20. század első felében. ArchívNet, 17. (2017) 2. szám
ezt a tevékenységet, legalábbis 1943-ban úgy emlékeztek a Sanghaj i magyar konzulátusnál, hogy a hollandok csak 1924-től látták el a magyar érdekvédelmet. 1940 májusáig a holland főkonzulátus ideiglenes útleveleket állított ki, a tokiói magyar követség megnyitásával ez megszűnt, és a „postázó” szerepet vette át. 1. A Magyar Segélyező Egylet tájékoztatója az útlevelek ügyében követendő eljárásról Sanghaj, 1940. május 5. Jelzet: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL OL) K (Polgári kori kormányhatósági levéltárak) 103 (Külügyminisztérium, Tokiói Követség) 6/16 (Olasz Főkonzulátus) - Eredeti, gépelt. A kínai „magyar ügy”-ben keletkezett bizonyos holland iratok egy része a tokiói magyar követséghez került, és ezt az irattárat kapta meg Tokióból 1941 tavaszán a Sanghaj i magyarok (pontosabban a Sanghaji konzulátus joghatósága alá eső kínai tartományok magyar állampolgárainak) érdekvédelmét átvállaló sanghaji olasz főkonzulátus. Ezt, valamint a saját sanghaji „magyar” irattárukat 1943 januárjában adták át az időközben létrejött, kapuit ténylegesen 1943. január 6-án megnyitó sanghaji magyar konzulátusnak. 2. Hirdetmény a sanghaji magyar kir. konzulátus megnyitásáról Sanghaj, 1943. január 6. Jelzet: MNL OL K103-6/2 (Konzulátus felállítása Sanghajban) - Eredeti, gépelt. A magyar konzulátus valójában a helyi Magyar Egyesületből nőtt ki, maga a konzul is az egyesület akkori elnöke, a neves sanghaji építész, Hudec László 12 lett. Az egyesület már korábban is nagyon fontos funkciót töltött be, rendszeresen közvetített a sanghaji magyarok és a holland, illetve az olasz főkonzulátusok között, jegyzékeket vezetett, felterjesztéseket, ajánlásokat írt egyes személyekről, illetve általános problémákról.13 12 Hudec (Hugyecz) László (Besztercebánya, 1893 - Berkeley, 1958): Sanghaj világhírű építésze, a város több nevezetes épületét ő tervezte. Orosz hadifogságból megszökve érkezett Sanghajba 1918-ban, itt neves építészként tekintélyre és nagy vagyonra tett szert, az 1943-ban megnyílt magyar konzulátus vezetője lett. 1948- ban menekülnie kellett Kínából, később Svájban, majd az Egyesült Államokban élt. 13 Az egyesület titkári jelentése ekképpen fogalmazott az 1943-as évről: „A m. kir. Konzulátusnak az elmúlt esztendő elején történt megnyitása következtében Egyesületünk munkakörének egy jelentékeny részét ezen hatóság vette át. ” (MNL OL K 103-6-22.) 14 Az 1964-es külügyminisztériumi levéltári repertóriumban tévesen K 612-ként szerepel (a fond megnevezése is pontatlan) - Magyar Országos Levéltár. Külügyminisztériumi Levéltár. Repertórium. II. Összeállította: B. LŐRINCZ ZSUZSA. A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya (Levéltárak Országos Központja), Budapest, 1964. (továbbiakban: Külügymisztériumi Levéltár...) 163. A sanghaji holland főkonzulátus magyar vonatkozású iratai azonban - hiába keresték 1943- ban - csak a 2. világháború után kerültek magyar „kézbe”, majd az Országos Levéltárba, ahol az anyag önálló törzsegységként van nyilván tartva (K 672).14 Az 1920-as évektől már bizonyosan elkülönítve kezelték a sanghaji holland főkonzulátusnál a magyar érdekek
