Iratértékelés, illetékesség
Balogh János Mátyás: A megkerült irattár. Magyar állampolgárok és érdekvédelmük Shanghajban a 20. század első felében. ArchívNet, 17. (2017) 2. szám
vége közötti időszakban, annál inkább az érdekvédelmüket ellátó - és a személyazonossági vagy úti okmányaikat is kiállító - állam. írásomban elsőként egy rövid közigazgatás- és diplomáciatörténeti bevezetőben a konzuli érdekvédelem más államok által történő ellátásának általános kérdését vizsgálom. Az ezt követő részben a konkrét Sanghaj i esetet mutatom be, azt, hogy mikor, milyen államok szervei foglalkoztak a magyar állampolgárok érdekvédelmével, mi lett a különböző szervek vonatkozó irattárának a sorsa, hogyan tűnt el az iratok egy része először Kínában (ténylegesen), majd később az Országos Levéltárban (nyilvántartás szintjén). Az „irattártörténeti” rész után egy bizonyos Bognár Árpád sanghaji ügyein keresztül illusztrálom az ottani magyar érdekvédelem különböző államok és szervek útján való működését, valamint a Sanghaji/dél-kínai kicsiny magyar kolónia tarkaságát. Akárcsak a sanghaji irattár, úgy Bognár Árpád hagyatéka is eltűnt egy időre - utóbbi három hullarabló cimbora jóvoltából -, írásom következő fejezetében e kalandorok sanghaji nyomait mutatom be. Zárásként két különös fotósorozatot teszek közzé, elsőként a Bognár-hagyatékból megmaradt gyűjteményt - a képeken feltűnnek a paokingi (shaoyang-i) magyar ferences misszionáriusok, valamint a horogkeresztes hajózászló előtt pózoló Bognár-féle kör is -, majd ezt követően egy fényképsorozatot Vulcsik Anna irgalmas nővér hangcsou-i (hangzhou-i) kórházi munkájáról. Konzuli érdekvédelem és Magyarország (vázlatos történeti áttekintés) A konzuli védelem kiterjesztésének évszázados, ma is élő hagyománya és gyakorlata van. Egy állam konzulátusa más állam állampolgárainak védelmét is elláthatja egy harmadik állam területén, ha az adott országnak nincs ott konzulátusa. Napjainkban is létező jelenség a konzuli érdekvédelem kiterjesztése más államok állampolgárai számára, például az EU- tagállamok esetében.3 3 „ [Az uniós polgárok] jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai”. (Az Európai Unió Alkotmányos Szerződése, 1-10. cikk, 2. bek. c pontja.) A szerződés ezen pontja értelmében - illetve a soros elnöki poszttal összefüggésben is - 2011-ben egy ideig Magyarország tripoli külképviselete látta el Líbiában az EU-s állampolgárok képviseletét, miután a többi állam kimenekítette diplomatáit a háború sújtotta országból. Ilyen együttműködés egyébként már az EU-csatlakozás előtt is létezett Magyarország és az EU között (2001. évi XLVI. törvény): „ (3) Olyan államban, ahol a Magyar Köztársaságnak nem működik diplomáciai vagy konzuli képviselete - a (4) bekezdés rendelkezéseit nem érintve — nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján harmadik állam konzuli szolgálata is elláthatja a magyar állampolgár érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar konzuli szolgálat is elláthatja harmadik állam állampolgárának érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. (4) A magyar állampolgár érdekvédelmét olyan államban, ahol a Magyar Köztársaságnak nem működik diplomáciai vagy konzuli képviselete vagy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező tiszteletbeli konzuli tisztviselője, az Európai Unió tagállama is elláthatja, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. A magyar konzuli szolgálat elláthatja az Európai Unió polgárának érdekvédelmét, ha az Európai Unió tagállamának az adott országban nincs diplomáciai vagy konzuli képviselete, vagy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező tiszteletbeli konzuli tisztviselője, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. ” 4 1940 októberének végén Olaszország megtámadta Görögországot, ekkor a semleges Magyarország athéni külképviselete vette át a görögországi olasz állampolgárok érdekvédelmét (ugyanekkor az olaszországi görög érdekvédelmet Svájc vette át), amely tevékenységét fél éven át, 1941-ig végezte. (1942-ben már csak néhány, 1943-ban pedig már csak egyetlen iktatás történt „olaszügyben” az athéni magyar követségen.) Az athéni magyar A két világháború között az Európán kívül kevés külképviselettel rendelkező Magyarországnak több nagyhatalommal, illetve (volt) gyarmattartó országgal - valamint a háború(k) idején semleges hatalmakkal - volt megállapodása e téren. Magyarország ritkábban vállalta más államok állampolgárainak képviseleti ügyét külföldön, de ez történt például Görögországban az olasz állampolgárok esetében.4 Természetesen Magyarországon is nyújthatott harmadik ország külképviselete konzuli védelmet más államok polgárai számára.5
