Iratértékelés, illetékesség

Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben. (Elvi és módszertani felvetések) Szerk. Koroknai Ákos. • 2002. [MOL]

böztethetjük meg. Az

operatív vezetési tevékenységet a piramis csúcsán elhelyezkedő (ügyvezető, vezérigazgatóság és az annak adminisztrációját ellátó titkárság reprezen tálja.

Ez a társasági végrehajtó hatalom csúcsa. Az alatta elhelyezkedő második

szinten, azaz a középszinten a gyárigazgatóságok, üzemegységek, főosztályok és/vagy osztályok operatív szervezeti egységei működnek, függően a vállalkozás nagyságrendjétől, szervezeti tagoltságától, egy vagy több telepes stb. működésétől. A piramis

legalsó szintjén a különféle (üzem) irodák, alegységek (pl.

laboratóriumok) és csoportok

(pl. anyagbeszerzési) működése tekinthető általánosnak, főként a nagyvállalkozásoknál. A szinteken belüli függés mindig hierarchikus jellegű. A társasági vezetésben akár több igazgató is érintett lehet, akik a társasági igazgatásnak egy-egy szeletét tartják a kezükben, mint pl. a kereskedelmi, a gazdasági, a vagyongazdálkodási, a gyáregység-igazgató stb., ennek ellenére közvetlen vezérigazgatói alárendeltségben tevékenykednek. Ugyanez a hierarchikus építkezés található meg az irányítást és a munkavégzést koordináló főosztályok szintjén, amelyek összefogják közép- és alsószinten a munkamegosztásban célzott feladatokat teljesítő osztályok munkáját. A szervezeti egységek közötti viszonyt mellérendeltség is jellemezheti (ilyen pl. a gyár-, a gyártás- és a gyártmányfejlesztés hármasa). Vannak minden

vállalatra jellemző és mindenütt megtalálható, nem szakmaspecifikus szervezeti egységek és vannak szakmaspecifikus, csak egyes vállalat típusokra jellemző szervezeti egységek. A gazdasági szervek hierarchikus felépítése veti fel az iratkeletkeztető helyek és szintek közötti különbségtétel szükségét, annak vizsgálatát, vajon az alacsonyabb szinteken keletkezett dokumentumok forrásértéke nem haladja-e meg esetenként a magasabb fórumokon keletkezettekét. A levéltárosnak széleskörű szervezeti-működési ismeretekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy valamely gazdasági szervnél az ennek kapcsán felmerülő értékelési kérdésekben helyes álláspontot alakítson ki, minthogy egy vállalkozás nem csupán a már említett szervezeti piramis szerint vizsgálható, hanem a gazdasági társaság székhelyén kívüli, más földrajzi régiókban tevékenykedő szervezeti egységei (üzemegységei, fiókvállalatai stb.) kapcsán is. így a gazdasági szervek és szervezeti egységek jelentőségének mérlegelésében nagy szerepet játszik a földrajzi és a helyi társadalmigazdasági környezet szempontjából történő értékelés (infrastruktúra, településszerkezet, helyi közigazgatás stb.). A gazdasági szervek szervezeti hierarchiájából fakadóan az a telephely, üzemegység, fiókvállalat stb., amely nem a társaság székhelyén, hanem az ország más régióiban tevé-