Iratértékelés, illetékesség
Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben. (Elvi és módszertani felvetések) Szerk. Koroknai Ákos. • 2002. [MOL]
legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyűlés választja meg. A szövetkezeti közgyűlés könyvvizsgálót is választ, ha azt a számviteli törvény kötelezően megköveteli.14 Az 1992. évi szövetkezeti törvény lehetővé teszi, hogy a szövetkezet alapszabály szerint háromtagú egyeztetőbizottságot létesítsen. Ez a bizottság - ennek hiányában a felügyelő bizottság - a szövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban végez egyeztetést. Működése nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét. Az alapszabály az egyeztető bizottságot további javaslattételi és véleményezési joggal is felruházhatja, éspedig a tagság részét vagy nagyobb csoportját érintő, a munkavégzéssel és a munkakörülményekkel, továbbá a részesedéssel, a juttatásokkal és a támogatásokkal kapcsolatos ügyekben.15 A szövetkezetek esetében - a már más társasági működési formákból megismert közgyűlés, igazgatóság és felügyelő bizottság intézményein kívül - tehát részközgyűlés, küldöttgyűlés és egyeztetőbizottság működtetésére is mód nyílik. A szövetkezeti helyi önkormányzat intézményét különleges szabályok védik. Az alapszabály ugyanis a tagoknak munkahely, szervezeti egység, lakóhely vagy más azonos érdekeltség alapján szervezett közösségeit a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek ismerheti el. Ezek hatáskörét, kapcsolatát a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel, döntési javaslattételi véleményezési jogát egyaránt meghatározhatja. A helyi önkormányzati egységre vonatkozó igazgatósági döntéshozatal előtt azonban ki kell kérni a helyi önkormányzat véleményét.16 2. A szervez eti egységek és az irattermelés kapcsolatrendszere Th. R. Schellenberg Modern Archives, Principles and Techniques c. munkájában részletezett értékelési alapelvek nem csupán a közigazgatási iratok - mint már említettük - a gazdaság szerveinél is alapvető értékelési/szelekciós szempontok. Eszerint bármely gazdasági szerv tevékenysége (action), amelyet (ügy)iratok tükröznek, rekonstruálható. Helyes, ha magát a tevékenységet a feladat- és hatáskörök (fünctions), a munkakörök és munkaterületek (activities), valamint a konkrét ügyekben tett intézkedések (transactions) összefüggéseiben vizsgáljuk. Ahhoz, hogy valamely gazdálkodó szerv megfeleljen rendeltetésének, meghatározott feladatokat kell ellátnia. A feladatköröket részben jogszabályok írják elő. Gondoljunk csak például a részvénytársasági mérlegek
