Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Búsok Zoltán birtok pedig Sándor Julianna hozománya volt — legalábbis ez derül ki 1945. évi beadványukból, mellyel a kisajátítás ellen tiltakoztak.113 Természetesen hasztalan volt a tiltakozás, a kisajátított mintegy 35 holdnyi földterületet az agrárbizottság 1947-ben tizenkét kénosi család között szétosztotta.114 A megmaradt iratok zöme gazdasági vonatkozású, adóügyi iratok, gazdasági partnerekkel folytatott peres ügyek iratai. A bikafalvi Szakáts család iratai (1841—1948). Az állag a székelyszenterzsébeti nemes Szakáts család bikafalvi ágának 0,30 ifim. levéltárát, pontosabban Szakáts Péter (1851—1947) földbirtokos, okleveles közgazdász és fia, Szakáts Zoltán (1892—?) gazdasági felügyelő, vállalkozó iratait tartalmazza. Amint az iratokból kiderül, Szakáts Péter a Nyitra vármegyei Alsószőllősön látta meg a napvilágot id. Szakáts Péter és Szakáts PAkhel fiaként. Abránfalvi Ugrón Gáspár házasságon kívül született és utólag törvényesített leányát, Rozáliát vette feleségül, házasságukból született Szakáts István (1886—?) és a már említett Zoltán. Az apa, Szakáts Péter a marosvásárhelyi Református Főgimnáziumban érettségizett, majd Budapesten jogot hallgatott és állatorvosi oklevelet, a kolozsmonostori főiskolán pedig közgazdász oklevelet szerzett. 1895—1918 között ő volt a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, emellett az Erdélyi Gazda főszerkesztőjeként is működött. 1918-ban nyugalomba vonult és a bikafalvi családi birtokon kezdett gazdálkodni. Az Országos Magyar Párt Udvarhely megyei szervezete és az Udvarhely megyei EMGE is elnökévé választotta. 1926-ban szenátorként képviselte a magyar érdekeket Bukarestben. 1879-től a philadelphiai Kereskedelmi Múzeum kültanácsosa, 1906-tól pedig a Román Csillagrend lovagja volt.115 Fia, Szakáts Zoltán okleveles közgazdász, 1940—1944 között az Erdélyi Párt Udvarhely vármegyei elnökeként, az EMGE megyei vezetőjeként és a magyar Országgyűlés felsőházának tagjaként tevékenykedett. Ezekben az években szeszgyárat működtetett Székelyudvarhelyen — ennek iratai is a családi levéltárban találhatók.116 1944 szeptemberében, a kiürítési rendelet értelmében, elhagyta Eszak-Erdélyt, emiatt összes ingatlan vagyonát (mintegy 100 holdnyi földterületet) a CASBI lefoglalta, így arra kényszerült, hogy saját lakóházát vegye bérbe. Két éven keresztül harcolt — eredménytelenül — a helyi és járási hatalmasságokkal tulajdona visszaszerzéséért. Az igencsak szerteágazó, népes család ágai közötti eligazodásban sokat segít a szép számú anyakönyvi kivonat és tanulmányi helyzetet igazoló irat, továbbá a nyomtatott családtörténeti vonatkozású feljegyzések, családfák, nemzedékrendi táblázatok. Ugyanitt kell megemlíteni, hogy az állag egyszerű, utólagos másolatban tartalmazza a család 1618-ban, Bethlen Gábortól kapott címeres nemeslevelét is.117 A családi archívum iratai közül azonban minden bizonnyal Szakáts Péter 1936 környékén papírra ve113 RNLHMH F 591. - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A kénosi Szabó család iratai, 5. 19. 114 RNLHMH F 591. — Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A kénosi Szabó család iratai, 5. 29. 1,5 SlPOS: A s^enter^sébeti Szakács ... 116 1941-ben az általa alapított szövetkezet megvásárolta a székelyudvarhelyi Flórián—Szőllősi—Csák-féle szeszgyárat (új nevén Mezőgazdasági Szeszgyár Szövetkezet), amelynek Szakáts Zoltán lett az igazgatója. (RNLHMH F 591. - Székely birtokos családok iratgyűjteménye - A bikafalvi Szakáts család iratai, 9-12.) 117 RNLHMH F 591. - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A bikafalvi Szakáts család iratai, 1—3. 52
