Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Családi archívumok a Komán Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrlésében tett többkötetes élettörténete,118 valamint az 1941—1945 közötti feljegyzései számíthatnak a legnagyobb érdeklődésre.119 Kérdéses, hogy eredetileg is része volt-e a családi levéltárnak, vagy utólag, iratrendezési hiba folytán kerültek az állagba a bethleni gr. Bethlen Gábor keresdi birtokának igazgatására vonatkozó iratok (bizonyságlevelek, cselédszerződések) az 1878—1899 közötti időszakból.120 S%ás% Agnes naplója (1913—1916). A két kötetes, 1913—1916 között íródott napló szerzője Szász Ágnes (1889 k— ?), aki saját feljegyzései szerint négy évig volt Budapesten bölcsészhallgató, majd szülővárosába (?) hazakerülve, a református tanítónőképző német nyelv és irodalom tanára lett. Naplója főleg személyes, magánjellegű feljegyzéseket tartalmaz, elenyészően kevés közéleti vonatkozással. A Csíkszeredái Száva család iratai (1866—1949). A közel 0,50 ifm. irat az örmény eredetű, Szépvízről Csíkmadarasra elszármazott, majd Csíkszeredába települt kereskedőcsalád két nemzedékének életét dokumentálja. A központi szereplő a jogi végzettségű id. Száva Antal (1870—?), a m. kir. járásbíróból lett kereskedő, haszonbérlő, ecetgyáros,121 háztulajdonos. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karán szerzett oklevelet 1896-ban, majd páréves csákigorbói és szolnoki kitérő után, 1901-től a Csíkszeredái m. kir. törvényszék, 1904-től pedig a m. kir. járásbíróság albírója volt. 1908-ban kapta meg Csíkszeredái járásbírói kinevezését, majd 1915-ben áthelyezték Erzsébetvárosba. Az impériumváltást követően megtagadta a hivatali eskü letételét, így nem folytathatta pályáját. Ettől kezdve gazdasági tevékenységgel foglalkozott. Felesége a szintén örmény származású Fejér Ilona volt, gyermekeik: ifj. Száva Antal (1909—?) és Száva János (1916—?). A nagyobbik fiú jogi tanulmányokat folytatott, és rövid ideig ügyvédként működött Csíkszeredában, majd az 1930-as évek második felétől apjához hasonlóan gazdasági tevékenységet folytatott. A kisebbik fiú Kolozsváron szerzett orvosi oklevelet, az 1940-es években klinikai adjunktus volt ugyanott. Mivel a család 1944 szeptemberében elhagyta Eszak-Erdélyt, 170 holdnyi birtokukat a CASBI lefoglalta, a helyzet tisztázása pedig még 1946-ban is folyt. Az iratanyag jelentős részét a család gazdasági tevékenységéből származó iratok (szerződések, számlák, leltárjegyzékek, adóívek, hivatali levelezés) teszik ki. A családi levelezés köréből id. Száva Antal és sógora, dr. Fejér Gerő (1869—1958) kanonok 1931—1944 közötti levelezése tarthat számot nagyobb érdeklődésre.122 1,8 RNLHMH F 591. — Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A bikafalvi Szakáts család iratai, 17—21. 119 RNLHMH F 591. - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A bikafalvi Szakáts család iratai, 22—25. 120 RNLHMH F 591. — Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A bikafalvi Szakáts család iratai, 6. 121 Id. Száva Antal 1934-ben megvásárolta a két évvel korábban alapított Fejér Albert-féle ecetgyár berendezését, amit 1938-ig működtetett (Csíkszereda, Brátianu/Apafi utca 64., ma Petőfi u.), ekkor kénytelen volt tevékenységét felfüggeszteni. Az ecetgyártást 1941-ben dr. Verzár Mór (1891—?) brassói vállalkozó indította újra. A második gyár már a Száva-telken (Csíkszereda, Ferdinand/Kossuth u. 32.) működött, és műszaki irányítója id. Száva Antal volt. Mivel 1944 őszén elhagyta Eszak-Erdélyt, Verzár pedig előbb a frontra, majd orosz hadifogságba került, a gyárat a CASBI lefoglalta és ideiglenes működtetője Strul Emanuel lett. Utóbb Száva és Verzár is visszakerült a gyár élére, amely 1948-tól Hargita Ecetgyár néven működött. Mindkét ecetgyárra vonatkozóan találni iratokat a család levéltárában. (RNLHMH F 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A Csíkszeredái Száva család iratai, 18. és 19.) 122 RNLHMH F 591. —Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A Csíkszeredái Száva család iratai, 33. és 36. 53
