Hungarica-kutatás
Fazekas István: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára. Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. 5-14.
Fazekas István mokos, Incze Miklós, Szűcs László, vezetője: Komjáthy Miklós).2 A bizottság működése során kristályosodtak ki azok a szempontok és elvek, amelyek azután a következő évtizedek hungarika kutatását meghatározták. Még ha egy teljesen egységes és összehangolt feltáró munkát nem is sikerült megvalósítani, és a minden feltárás alapját képező hungarika kataszter sem készült el, a bizottság működése roppant fontos volt. Az ekkor kibontakozó vitáknak, véleménycseréknek köszönhetően formálódott ki a hungarika fogalma, amely kisebb-nagyobb módosításokkal ma is érvényesnek tekinthető. A Művelődési Minisztérium és az MTA 1971-ben kiadott együttes utasítása öt pontban határozta meg, hogy mi számít hungarikának:3 2 KOMJÁTHY MIKLÓS: A Módszertani Kollégium Hungarika Bizottságáról. Levéltári Szemle, 15. évf. 1965. 1-2. sz. 229-234. 3 Viszket Zoltán-Zentai Katalin: i.m. 55-57. 4 BORSA Iván: A hungarikakutatás aktuális kérdései. Levéltári Szemle, 36. évf. 1986. 2. sz. 8-13. 5 CsÁNKl Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I -V. Bp., 1890-1913. III. 669. »... magyar vonatkozásúnak tekintendő az a levéltári anyag, amely a.) a mindenkori Magyarország területére, népességére, lakosaira, politikai, igazgatási, igazságszolgáltatási, társadalmi, gazdasági stb. viszonyaira, tudományára, kultúrájára stb. b.) a mindenkori Magyarországnak, illetőleg lakóinak és a külföldnek, illetőleg külföldieknek kapcsolataira, c.) külföldi államoknak, szerveknek és lakosoknak a mindenkori Magyar országot vagy területén élt, működött lakosokat (szerveket) illető nézeteire és tevékenységére; d.) jelentős, külföldön élt, illetőleg magyarországi származású személyekre, azok tevékenységére, végül e.) a külföldön élt vagy élő magyar népcsoportokra tartalmaz történeti értékű adatokat.« E meghatározás néhány ponton a gyakorlati feltárás során szerzett tapasztalatok segítségével kiegészítésre szorul, illetve tovább finomítható. 1. Az országhatár kérdése. A történeti Magyarország határa több alkalommal is változott. Dalmácia a 15. század elejéig Magyarország részét alkotta, innentől kezdve Velence fennhatósága alatt állt. További példakánt felhozható a nyugatmagyarországi határ kérdése is. A sárfenék-mannersdorfi uradalom a 15. századig Magyarország részét alkotta, a későközépkortól azonban már csak az egyházi kapocs maradt meg, 1784-ig a győri egyházmegyéhez tartoztak az itt működő plébániák. Ezen esetekben megfelelő rugalmassággal tanácsos eljárni. A feltárás során a Magyarországhoz való kapcsolatot kell mindig szem előtt tartani. Pl. Sárfenék (Scharfeneck) középkori okleveles emlékei még a magyar történelem részét képezik, a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött újkori uradalmi levéltárból azonban már csupán azok az iratok érdemesek felvételezésre, amelyek a magyarországi határ menti területekkel való érintkezésre vonatkoznak. 4 5 2. A magyar vagy magyarországi személyek, népcsoportok kérdése. Amennyiben a magyar történettudomány felvállalja a történeti Magyarország örökségét, akkor vál6
