Hungarica-kutatás
Fazekas István: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára. Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. 5-14.
Mi a hungarika? lalnia kell az ország területén élő nem magyar ajkú népcsoportok történelmének feldolgozását is. Ez nem hiszem, hogy vita tárgyát képezheti. Kérdéses legfeljebb az lehet, hogy a külföldön élő magyarországi eredetű, de nem magyar ajkú népcsoportok történelme vajon mennyiben és meddig tartozik a magyar történeti kutatások körébe. Konkrét példával élve, feltárás tárgyát képezze-e a HHStA-ban őrzött monarchiabeli külügyminisztérium anyagában lévő Magyarországról kivándorló, Amerikában élő szlovákokra vonatkozó aktatömeg vagy nem.6 A válasz nem könynyű. Nyilván globálisan a kivándorolt szlovákok története nem feladata a magyar feltárásnak, de az első generáció még nagyon sok ponton kapcsolódik az óhazához. Nemcsak pénzt küldenek haza, de esetleg hazai politikai mozgalmakat is támogatnak, ezáltal befolyásolják a magyarországi eseményeket. A második generáció története már csak annyiban lehet érdekes, amennyiben az 1918 utáni magyar—szlovák, illetve magyar—csehszlovák viszonyhoz jelentenek adalékokat. 6 Österreichisches Staatsarchiv Haus-, Hof- und Staatsarchiv [továbbiakban ÖStA HHStA] Ministerium des Äußern Politisches Archiv XXVIII. USA (Washington) Kt. 53-99. Liasse I. Nationaler und religiöser Schutz der nach Amerika ausgewanderten österreichischen und ungarischen Staatsangehörigen. - Továb bá: ÖStA HHStA Ministerium des Äußern Administrative Registratur F 15 Aus- und Einwanderungen (Kt. 1-67. passim). 7 B orsa: i.m. 12. 8 Lásd erre vonatkozólag Tóth István György iratkiadásait, illetve Molnár Antal monográfiáját. TÓTH ISTVÁN György: delationes missionariorum de Hungária et dransylvania (1627—1707). Bp.-Roma 1994 (Bibliotheca Academiae Hungáriáé in Roma, Fontes 1.); UÓ.: Utterae missionariorum de Hungária et dransylvania (1572-1717). I-V. Roma-Bp., 2002-2008 (Bibliotheca Academiae Hungáriáé in Roma, Fontes 4.); MOLNÁR ANTAL: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I. (1572-1647). Bp., 2002. (Humanizmus és reformáció 26.) 3. ) Borsa Iván 1986-ban a hungarika kutatás aktuális kérdéseiről írott cikkében megalkotta a „földrajzi vagy nemzetiségi alapon meg nem határozható hungarika” kategóriáját. Egyik példaként hozta fel a boszniai ferencesek magyarországi működését, akik a 17. század során a hódoltsági részeken és Erdélyben igen komoly jelenlétet teremtettek. Bosznia ebben az időszakban már alig kapcsolódott Magyarországhoz, legfeljebb annyiban, hogy a hódolt magyar részekkel együtt ugyanahhoz a birodalmi alakulathoz, az Oszmán Birodalomhoz tartozott. Ez a birodalmi közösség az oka annak, hogy a bosnyák ferencesek megjelettek a magyar és erdélyi térségben, és részt vállaltak a magyarországi és erdélyi katolikusok lelki gondozásában. A működésükről írt jelentések, levelezésük a római Propaganda Kongregációval nem csupán az egyháztörténetírás számára fontos forrásbázis, de a hódolt részek népességéről, hatalmi viszonyáról, kultúrájáról is értékes adalékokat szállítanak. A bosnyák ferencesek magyarországi működésének helyes megértéséhez a szűkén vett hungarika fogalmon túl szélesebb anyaggyűjtésre van szükség. 7 8 Még ha nem is érzem szükségesnek a „földrajzi vagy nemzetiségi alapon meg nem határozható „hungarika” fogalmának használatát, hiszen a bosnyák ferencesek által létrehozott források elméletileg az 1971-es megharározás c.) pontjába besorolhatók, a Borsa-féle meghatározás alkalmas arra, hogy számos esetben a hungarika fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük, de csak a lehető legteljesebb körű feltárás teszi lehetővé a gyűjtött hungarikák helyes értelmezését. Ezért szükséges a magyar vonatkozású forrásokon túl az általános jelentőségű, azaz az illető kormányszerv, hivatal etc. működését meghatározó iratok feltárása is. Ahhoz, hogy a feltárt iratok helyesen értelmezhetőek 7
