Hungarica-kutatás
Ternovácz Bálint: Levéltári kutatás Dubrovnikban (Raguzában). Tapasztalatok a középkori Észak-Balkánra vonatkozó legjelentősebb iratanyagot őrző levéltárról. Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. 83-86.
84 Levéltári Szemle 69. évf . a középkori Szerbia, Zeta vagy Duklja (antik nevén Dioclea, a mai Montenegró), Bosznia írott forrásai szinte teljesen elpusztultak, ezen területek török előtti időszakának döntő részét ezért azon dokumentumok segítségével rekonstruálhatjuk, amelyeket a Raguzai Köztársaság falai között őriztek meg az utókor számára. Magát a levéltárat a (monumentális és gyönyörűen felújított) városfallal övezett óváros Stradun nevű főutcájának végén, talán a legelőkelőbb helyen, a Sponza-palotában találhatjuk. Az épület gótikus és reneszánsz stílusban 1521-re épült fel. Az 1667-es földrengés nem tett kárt benne, így az jól tükrözi egy középkori raguzai palota sajátosságait. Amikor egy kutató, egy történész levéltári kutatást készít elő – különösen ha a kiszemelt levéltár külföldön található – az internet segítségével igyekszik tájékozódni a kutatás feltételeiről, a levéltár által őrzött anyag hozzáférhetőségéről és kutathatóságáról. A Dubrovniki Állami Levéltár igencsak modern arculatú honlapját böngészve a horvát nyelvet nem beszélők azonnal akadályba ütköznek: a honlap tartalma ugyanis semmilyen idegen nyelvre nincs lefordítva. További probléma, hogy a kutatók számára talán legfontosabb menüpontokra (levéltári anyag leírása, digitalizált állomány stb.) kattintva a „Fejlesztés alatt...” („U izradi...”) felirat fogad bennünket. Fondjegyzéket sajnos nem is találunk a felületen. Két éve már alkalmam nyílt Dubrovnikban kutatni, akkor az arhinet.arhiv.hr oldalról letöltöttem egy álta lános, minden horvátországi levéltárat felölelő, 2006-ban készült fond- és állagjegyzéket, ez a központi levéltári portál viszont jelen beszámoló megírásakor már nem elérhető. Kérésre a levéltárak dolgozói azonban el tudják küldeni pdf-formátumban ezt az összlevéltári fondjegyzéket. E digitális kötet Dubrovniki Állami Levéltárról szóló fejezetében a levéltár általános adatainak, rövid történetének és a levéltári anyagról, valamint magáról a levéltárról szóló szakirodalomnak a felsorolása után következik a fondok leírása. A magyar fondfőcsoportnak megfelelő leírási szintet nagybetűvel (A-tól M-ig), a fondot és az állagot római számokkal jelölik; a leírásban ponttal választják el az egyes szinteket (az egykori Jugoszlávia utódállamaiban az iratok strukturálása jelentősen eltér a magyar rendszertől). A jegyzék felépítése hasonlatos a magyarországihoz: a betűvel ellátott fondfőcsoport neve alatt a fond neve, alatta az állag szerepel, amelynek száma után az állag elnevezése következik horvát és latin nyelven, ezt követi az évkör és a terjedelem. Ekképpen tájékozódva a levéltári anyag felépítését illetően március 12-én kezdtem meg a kutatást a levéltárban, a tanulmányút során a kommunikáció nyelveként végig a horvátot használtam. A kutatóterem minden munkanapon 8.15 és 15 óra között, szombaton 8.15 és 13 óra között fogadja a kutatókat. A beiratkozás egy adatlap kitöltésével nagyon gyorsan történik. A kutatószolgálat asztalán sorakoznak a különböző kérőlapok és számítógépről kinyomtatott, spirállal összefűzött levéltári segédletek, amelyek némiképp már eltérnek az internetről letöltött 2006-os jegyzéktől. A kitöltött kérőlap leadása után nagyjából 10 perc múlva a kért 13–15. századi iratok már a zöld filcborítású kutatói asztalomon voltak. Hatalmas élményt jelentett, Ternovácz Bálint
