Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Bicsok Zoltán A fiatfalvi Ugrón család iratai (1683—1948). Az archívumban az ábránfalvi nemes Ugrón család több ága is (szombatfalvi, záhi, fiatfalvi, és az utóbbiból származó bögözi ágazat) képviselteti magát, bár az anyag nagyobb része a fiatfalvi Ugronokra vonatkozik. A kb. 0,50 ifm. terjedelmű iratanyag zöme három nagy téma köré csoportosítható: személyi iratok (anyakönyvi kivonatok, tanulmányi helyzetet vagy katonai szolgálatot igazoló okmányok), jogbiztosító és birtokigazgatási iratok (adásvételi, haszonbérleti, zálog- és csereszerződések, osztálylevelek, végrendeletek, egyezség, kérelem- és bizonyságlevelek, elismervények, nyugták), valamint családi levelezés. Az első iratcsoport darabjai a fiatfalvi ág 19—20. század fordulóján élt tagjaira vonatkoznak: ábránfalvi Ugrón Zoltán (1865—1928) földbirtokosra, országgyűlési képviselőre és feleségére, káli Nagy Margittá. (1879—?), valamint gyermekeikre: Annára (1898— ?), Jánosra (1899-?), Istvánra (1900-?), Máriára (1901-1986) és Pálra (1902-1967). Az apa Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, illetve Budapesten tanult. Mindhárom fiú a székelykeresztúri unitárius főgimnáziumban kezdte tanulmányait, majd János a magyaróvári, Pál pedig a keszthelyi Gazdasági Akadémián tanult tovább. István a soproni honvéd főreáliskola, a mödlingi Műszaki Katonai Akadémia, majd a kolozsvári és keszthelyi Gazdasági Akadémia, illetve a budapesti Kereskedelmi Akadémia hallgatója volt, és 1943-ban gazdasági felügyelői államvizsgát is tett. A családi levéltár legrégebbi darabjai a második iratcsoportból, a jogbiztosító és birtokigazgatási iratok közül kerülnek ki, ezek közül több is megörökíti a család különböző ágainak 17—18. századi birtokügyleteit.123 A későbbi jogbiztosító iratok közül külön figyelmet érdemel Ugrón János (1856—1919) özvegyének, oroszfáji Mikó Margitnak 1919-ben, Marosvásárhelyen kelt végrendelete a bögözi birtokra vonatkozóan,124 valamint az 1930-ban — Ugrón Zoltán halálát követően — készített osztályos megállapodás.125 Mivel az Ugronok számos erdélyi nemesi családdal álltak rokonságban, néhány, a rokoncsaládok birtokaira vonatkozó irat is fennmaradt az archívumban — ezek közül az ozsdolai gr. Kuún család algyógyi (Hunyad vm.) és báboci (Kolozs vm.) birtokaira vonatkozó iratok érdemelnek említést.126 A családi levelezés köréből elsősorban Ugrón Zoltán, valamint felesége, Nagy Margit, és gyermekeik: Ugrón János, Pál, István és Mária levelezései tarthatnak számot érdeklődésre. Az igen népes, kiterjedt család ágai és ágazatai közötti eligazodásban sokat segítenek az állag elején található családfák és nemzedékrendi táblázatok.127 123 RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A fiatfalvi Ugrón család iratai, 22-24. í24 RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A fiatfalvi Ugrón család iratai, 58. 1-3. 123 RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye - A fiatfalvi Ugrón család iratai, 54. 2-5. 126 Ezek: osztálylevelek 1794-ből és 1834-ből, egyezséglevél 1822-ből, adásvételi szerződések 1845-ből és 1862-ből, zálogszerződés 1854-ből. 127 RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A fiatfalvi Ugrón család iratai, 1. 54
