Hungarica-kutatás
Varga Szabolcs: Hungarica-jellegű feltárások a horvátországi állami levéltárakban. Levéltári Közlemények, 84. (2013) 227-239.
VARGA SZABOLCS HUNGARICA-JELLEGŰ FELTÁRÁSOK A HORVÁTORSZÁGI ÁLLAMI LEVÉLTÁRAKBAN* The study reveals the periodicals and source publications of the Croatian State Archives and some significant regional archives, which contain important sources for Hungarian historical science. The work shows that primarily the archives of Zagreb, Varasd and Osijek preserve great numbers of documents relating to Hungary that are essential for urban and church historical research as well as investigations on county and family history. The bulk of Croatian research is available on the Internet, so it is worth visiting these websites regularly. Horvátország történelme nyolcszáz éven keresztül nagyon szorosan összefonódott a Magyar Királyság múltjával. A különleges státus okozta sajátosságokat szem előtt tartva az állami és egyházi intézmények, valamint számos nemesi család történetére egyaránt igaz ez a megállapítás. Esetükben sokszor nehéz eldönteni, hogy mely iratok számítanak hungarikának és melyeket sorolhatunk az egyéb - köztük a kroatika tárgykörébe eső - tematikába. A levéltári egységek besorolásának problémáját jól mutatja a Magyarország által 1956-1960 között kiszolgáltatott iratok sorsa.* 1 A Habsburg utódállamok nemzeti levéltárainak létrehozása során már az első világháborút követő párizsi béketárgyaláson komoly viták alakultak ki a Jugoszláviát képviselő delegáció és a magyar fél között, hogy utóbbi mely iratokat köteles átadni. A győztes feleknél ugyanis elvként fogalmazódott meg, hogy a proveniencia elve - és más egyéb kritériumok - alapján a különvált ország „kizárólagos nemzeti tulajdonának számító levéltárak" anyagát is át kell adni.2 Ezt a kitételt máshogy értékelték Budapesten és Belgrádban, végül azonban - évtizedekkel később - a legkülönbözőbb állagokból került kiválogatásra az iratanyag. Ezek egy része teljesen indokolt volt, például az Illír Kancellária 1791-1792 között keletkezett iratai vagy a pravoszláv monostorok leltárai alig sorolhatók a hungarica kategóriába. Másrészt azonban a mindkét ország történelmében nyomot hagyó Zrínyiek vagy éppen a jelentős magyar múlttal bíró Légrád mezőváros 1672-től folyamatos iratai az elszállítás ellenére a hazai kutatások alapját is képezhetik. A horvát levéltárakban zajló kiadási munkálatok tehát jó eséllyel tarthatnak számot érdeklődésre Magyarországon is, így mindenképp van létjogosultsága egy ezekről szóló áttekintésnek. Az összefoglalásban először a Horvát Állami Levéltár, majd az alá tartozó területi levéltárak periodikáit és forrásközléseit tekintjük át. A magyar történelem számára irreleváns forrásokat őrző dalmáciai és isztriai levéltárakkal nem foglalkozunk, figyelmünket a középkori és újkori Szlavónia, földrajzi értelemben ’ Készült az OTKA PD109 863 támogatásával 1 Az iratok jegyzéke: Borsa, 1963. 2 Ress, 2007. 59. Levéltári Közlemények, 84. (2013) 227-239. 227
