Hungarica-kutatás
Varga Szabolcs: Hungarica-jellegű feltárások a horvátországi állami levéltárakban. Levéltári Közlemények, 84. (2013) 227-239.
Kilátó tehát a Dráva-Száva közötti területre összpontosítjuk.3 Szintén nem tárgyaljuk a horvát történeti intézetek és egyetemi tanszékek kiadványait, illetve az ott folyó tudományos munkát.4 Bár ezek bemutatása természetesen nem negligálható, mivel a szakmai munka elsősorban ezekben a műhelyekben zajlik, és az eredményeik fontos segítséget jelentenek a hazai kutatások számára is. Ezek számbavétele azonban most nem lehet feladatunk, ismeretük minden ilyen jellegű témával foglalkozó kutató számára kötelező feladat. Horvát Állami Levéltár (Hrvatski Državni Arhiv, HD A) A levéltár kezdetei a 17. századra nyúlnak vissza, valódi kialakítására azonban csak az 1870. évi horvát levéltári törvény megalkotása után került sor.5 Kezdetben a báni palota adott helyet a folyamatosan gyarapodó gyűjteménynek. Mai helyét - a Zágráb egyik gyönyörű részén, a Marko Mamiié téren álló szecessziós épületet - 1913-ban emelték. Formálisan az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után, 1923-ban vált önállóvá, amikor is Királyi Állami Levéltárnak (Kraljevski Državni Arhiv) nevezték át. A később még több névváltoztatáson átesett intézmény elnevezése 1993-tól Horvát Állami Levéltár. Ebben az évben nyerte el a gyűjtemény mai belső felépítését is.6 Az 1762 fondot és 23 000 folyóméter iratanyagot magába foglaló levéltár számos, a magyar történetírás számára is fontos iratanyagot rejt, amelyekről az interneten7 és a nyomtatott kiadványokból egyaránt tájékozódhatunk alapszinten.8 Az elmúlt évtizedekben számos jelentős irat jelent meg a levéltár állagaiból, közülük a legtöbb a levéltár ma Arhivski Vjesnik néven futó hivatalos periodikájában található.9 Az 1899-ben útjára induló folyóirat előtt a horvát történészek több szakmai fórumot is fenntartottak erre a célra. Ezek közé tartozott az 1851-1875 között megjelenő Arkiv za povjestnicu jugoslavensku, amely - bár külön bibliográfia nem készült hozzá - az interneten elektronikusan elérhető.10 A délszláv akadémia zágrábi tagintézménye 1867-ben indította útjára a RÁD című periodikát, amely ma is létezik és már több mint ötszáz kötete jelent meg. Ebben a tudományos munkák mellett gyakran közöltek forrásokat is, így áttekintésük mindenképp indokolt. A Horvát Tudományos Akadémia jóvoltából az összes példánya elérhe3 A terület elnevezésére lásd: Sokcsevits, 2011. 225-226. Az egykor ezen a területen működő vármegyék iratanyagaira, valamint a történetükre vonatkozó feldolgozásokra lásd: Kosáry, 2008. 341-346.; 412-417.; 490-494.; 553-559.; 568-572.; 592-598. 4 A kora újkorral foglalkozó horvát történetírás 1990-2005 közötti eredményire lásd: Varga, 2005. 5 Ivanović-Lučić, 2004. 6 Pregled, 2006.1-3. 7 www.arhiv.hr (A letöltés időpontja: 2013. november 10.) 8 Pregled, 2006.1-167 A levéltárról szóló eddigi szakirodalomra különösen 5-9. 9 Az első nyolcvan év bibliográfiáját lásd: Biblografija, 1980. 10 http://dnc.nsk.hr/journals/LibraryTitle.aspx?id=8d336349-9ee8-498d-8387-57ca296e820a PDF változatban majd minden száma a www.archive.org oldalról is letölthető. (A letöltés időpontja: 2013. november 10.) 228
