Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Mikó Zsuzsanna – Szabó Csaba: A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája. A modern magyar állam és kultúra szolgálatában, 2021–2025. Levéltári Közlemények, 90. (2019) 5-
A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája a modern technológia segítségével Budapest (vagy bármely másik partner-város) jelentősége mint intelligens város is nagymértékben emelkedne. 3) A Magyar Nemzeti Levéltár őrizetében lévő iratoknak a jelenleginél szélesebb körű társadalmi hasznosítása a) A közművelődési terület átalakítása Az elkövetkező időszakban a közművelődési stratégiánk központi eleme a kulturális örökség hagyományos formáinak megőrzése, új formáinak működtetése és fejlesztése (pl. az iratanyag elektronikus hozzáférhetővé tétele, alkalmazások fejlesztése). A nyitott és szolgáltató levéltár bemutatásában az intézmény közművelődési tevékenysége kiemelt fontosságú szerepet tölt be. Feladata az intézményben folyó munka „láthatóvá tétele”, a jövő levéltárképének (ki)alakítása, az ismeretterjesztő levéltár értékeinek közvetítése a nagyközönség számára. A levéltárnak meg kell mutatnia az érdeklődőknek azt is, hogy az intézmény a magyar kulturális örökség emblematikus írott forrásainak őrzője. Ahogy többször hangsúlyoztuk, egyik legfontosabb célunk a levéltár megismertetése a külvilággal. Feladatunk felkelteni az érdeklődést a levéltárban őrzött felbecsülhetetlen értékek iránt, és ezt az érdeklődést - a nagyközönséggel való folyamatos „találkozás” révén, a marketing és a PR eszközeivel élve - fenn is kell tartanunk. Ennek érdekében a kulturális élet aktív szereplőjévé válva ápolnunk kell a már meglévő együttműködést más levéltárakkal és közgyűjteményekkel, továbbá új kapcsolatrendszert szükséges kiépítenünk. Törekszünk arra, hogy az MNL ismertsége, látogatottsága tovább növekedjen, és a közéletben elfoglalt helyét megerősítse valóságos tudományos és közművelődési jelentőségének megfelelően. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a nagy tömegeket vonzó országos rendezvényeknek van létjogosultsága, mint pl. a március 15-i családi nap, Múzeumok Éjszakája, Kulturális Örökség Napjai, Kutatók Éjszakája, amelyek nagymértékben segítik az intézmény társadalmi ismertségének és elismertségének növelését. Ezeknek a rendezvényeknek a sikerét annak is köszönhetjük, hogy központi/állami marketing- és PR-tevékenység áll mögötte. Az MNL intézményei által szervezett rendezvények, tudományos konferenciák, kiállítások a közművelődési munka egyik legfontosabb és szakmailag sok előkészítést igénylő területét jelentik. Az MNL létrejöttével több olyan kutatási projekt is megvalósult, melybe az összes tagintézményünket és azok iratanyagát bevontuk, különböző formában feldolgoztuk és hozzáférhetővé tudtuk tenni. Erre nagyon jó példák voltak mások mellett a különböző emlékévekhez kapcsolódó projektek, például a Holokauszt emlékév, a Gulag emlékév, a Reformáció 500, illetve a más közgyűjteményekkel, kutatóhelyekkel közösen megvalósított programok, például a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együtt elkészített „Párt-Állam-Párt archontológia”, és az „1956-os perkataszter" adatbázis. A jövőben is ezt az irányt szeretnénk folytatni és folyamatosan új programokkal kibővíteni. Célunk az, hogy a 21. századi igényeknek megfelelhessünk, 12
