Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Mikó Zsuzsanna – Szabó Csaba: A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája. A modern magyar állam és kultúra szolgálatában, 2021–2025. Levéltári Közlemények, 90. (2019) 5-
A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája vezetését elektronikusan naprakésszé tegyük. Ezáltal ki lehetne küszöbölni az egy példányos állami anyakönyvi vezetésben rejlő sérülékenységet, másrészt egy rendkívül fontos projektet lehetne felépíteni. Ez a feldolgozás egyúttal megteremtené a jelenlegi elektronikus anyakönyvezés előzmény-adatbázisát is. Egy projekt keretében a teljes anyakönyvi állomány digitalizálásra kerülne és a MI, illetve a neurális hálók segítségével össze lehetne állítani a magyar társadalom leszármazási ábráit. Ez a családtörténet-kutatásban, a családi, rokoni kapcsolatok, hálózatok feltárásában piacvezető megoldás lehet. Emellett alapul szolgálna egészségügyi tudományos kutatási projektek számára is. 2) A magyar egészségügy fejlesztése, támogatása. A COVID-19 vírus világméretű elterjedése bebizonyította, hogy milyen sérülékenyek az egészségügyi rendszerek még a legfejlettebb országokban is. Az MNL tervezett projektje elősegítheti a hatékonyabb egészségügyi ellátást, a diagnózisok felállítását és a gyógyítást magát. Ezzel a magyar társadalom egészségi állapota jelentősen javulhatna. Az elképzelés nemcsak Magyarországon, de a világon bárhol komoly eredményeket hozhat az egészségügyi kutatás-fejlesztésben is. A projekt lényege, hogy a levéltárak és a kórházak által kezelt egészségügyi nyilvántartásokat, pl. a patológiai jelentéseket, kórlapokat stb. (általában 50-70 évre visszamenőleg is rendelkezésre állnak) digitalizálnánk. Az adatokat a MI segítségével rendszereznénk, és akár az 1. pontban vázolt anyakönyvi rendszerrel összevonva megteremtenénk a lehetőségét, hogy egy új beteg jelentkezésekor a kezelőorvos láthassa a páciens családjában a kórelőzményeket akár több évtizedre visszamenőleg. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy forradalmi lehetőség lenne az új beteg szakszerű ellátásában az anamnézis ilyen fokú ismerete (a közeli hozzátartozók betegségei, azok kezelése, gyógyszerezése stb.). Megteremthető a személyre szabott terápia alkalmazása. 3) A levéltári adatvagyon turisztikai célú hasznosítása. Az MNL vezetősége „az okos Budai Várnegyed” programon dolgozik, amely adaptálható bármely (magyar) településre. A levéltár központi épülete a Budai Várnegyed egyik legszebb épülete. Abból a felismerésből indultunk ki, hogy a magyar és a külföldi turisták a vári sétáik során a műemlékek sokaságával találkoznak, de amennyiben nem szervezett vezetéssel látogatják a várat, alig tudnak bármit is az őket körülvevő épületekről, szobrokról stb. Amennyiben vannak is emléktáblák, azok a legkülönbözőbb anyagokon (márvány, réz, üveg stb.), a legrövidebb információkat tartalmazzák, de szinte kizárólag magyarul. Az „okos Budai Várnegyed” építészeti, művelődés- és köztörténeti emlékeink feldolgozását célozza. A hazai és külföldi turisztikai igényeknek megfelelően bemutatja az épületek kultúrtörténetét, valamint a negyedhez köthető híres művészek, történelmi és közéleti személyiségek élettörténetét. Olyan telefonra, táblagépre kifejlesztett applikáció készülne, ami séta közben a helyazonosítás segítségével mutatná meg a látogatónak a környezetére vonatkozó információkat. Az már az egyedi döntésén múlna, hogy az adatok tömegéből mit olvas el, mit néz meg a látogató. A projekt turisztikai szempontból példaértékű, és 11
