Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Mikó Zsuzsanna – Szabó Csaba: A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája. A modern magyar állam és kultúra szolgálatában, 2021–2025. Levéltári Közlemények, 90. (2019) 5-
A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája és tárgyfelismerő motorral azonosíthat családi címereket, pecséteket, szignókat. Arcfelismerő rendszerét a fotó-feldolgozásban lehet alkalmazni (eltérő időben ugyanarról a személyről készült fotók összehasonlítása, megfeleltetése), kiegészítve ezzel például a névterek szolgáltatásait. Az egységes nemzetközi adatrendszer segítségével (OAI-PMH, Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting) összekapcsolódhatnak metadata szinten más, nagyobb adat-klaszterrel (MTVA, OSZK, de akár állam- és közigazgatási rendszerekkel is), hazai, és akár nemzetközi szinten is. Egy sikeres, több ezer, több százezer adatot kezelő levéltári pilot megoldást kínálhat jelentősebb állami igények kielégítéséhez is. d) Adatvagyon és adatbányászat az online térben A levéltári analóg adatvagyont mérhetővé és értékesíthetővé kell tenni. Ebben az esetben nem csak a méretekről (TeraByte, PetaByte, ExaByte) van szó, hanem arról, hogy egy adatstruktúra jelenlegi értékét a hitelességének, tartalmának, strukturáltságának és zajmentes kereshetőségének összessége adja. Ez a BigData szemlélet. Olyan, mint egy felfoghatatlan méretű és értékű bánya. Az ebben talált értékek határozzák meg a jövőképünket és pozícionáljak a levéltár, de akár a fenntartó állam adatvagyonát is. A jelen és a jövő fiatal generációi számára akkor lesz felfogható ez a vagyon, ha megfelelő applikációkon és szolgáltatásokon keresztül elérhetővé tesszük számukra, és ez a vagyon beépül a hétköznapjaikba. Néhány konkrét példa a fenti célok megvalósítására A Magyar Nemzeti Levéltár vezetősége az elmúlt időszakban intenzív szakmai tanácskozásokat, megbeszéléseket folytatott egyetemi oktatókkal, informatikusokkal, különféle cégek bevonásával, sőt egyes konkrét projektek kapcsán pl. orvosokkal és turisztikai szakemberekkel is. A levéltár amellett, hogy a nemzet emlékezete, a nemzet művelődési, politikai, kulturális és művészeti emlékeinek első számú őrzőhelye, egyben a modern, 21. századi digitális, informatikai világ szerves része. Olyan irányokban szeretnénk továbblépni a közeljövőben, amelyek Európában és a világon is új utaknak számítanak az irat- és információfeldolgozás területén. Ez a stratégia is erre az elgondolásra épül. Szeretnénk ennek a fejlődésnek az élcsapatához tartozni, bízva a magyar találékonyságban, felkészültségben. Az új világ már a mesterséges intelligencia segítségével fog működni. A Levéltárnak, az ország legnagyobb információgazdájának nélkülözhetetlen a MI használata. Alapvető elvárás, hogy az évszázadok során felhalmozott információ és az erre épülő tudásanyag hasznosuljon. 1) A magyar anyakönyvi állomány MI feldolgozása. Kizárólag a Magyar Nemzeti Levéltár rendelkezik a 17. századtól egészen 1980-ig a teljes magyar anyakönyvi állománnyal. Ez a hatalmas adatvagyon sehol másutt nem érhető így el, ráadásul az anyakönyvek közel kétharmada digitálisan is rendelkezésünkre áll. Érdemes megfontolni, hogy az 1980-ban megszakadt anyakönyvi másodpéldányok levéltári 10
