Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Kenyeres István: Budapest Főváros Levéltára stratégiai fejlesztési terve 2019–2023. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 5-34.
8 Levéltári Szemle 69. évf . 2. Alapok és adottságok Az intézmény identitását tekintve a (fő)városi szerepkör a meghatározó: ez az ország és a magyar nemzet fővárosának levéltára. Őrzött iratanyagának, kulturális kincseinek kiemelt jelentősége van a Főváros, Magyarország és az összmagyarság kulturális életében, önazonosságában, a benne rejlő információk nem csupán a fővárosra, a mai és a történeti Magyarországra, hanem – megegyezve Budapest főként dualizmus-kori nemzetközi gazdasági-társadalmi szerepkörével – Nyugat- és Közép-Európára is vonatkozik. Iratanyagunkban Londontól, Madridon, Párizson át Berlinen és Bécsen keresztül Szentpétervárig találhatók releváns, közérdeklődésre számot tartó – ma már interneten is könnyen elérhető – adatok. Célunk és küldetésünk az, hogy e kiemelt jelentőségű levéltári anyagot szakszerűen gyarapítsuk, megőrizzük, feldolgozzuk, hozzáférhetővé és közzé tegyük az érdeklődők számára. Ebből a megközelítésből a hozzánk fordulók számára irreleváns az őrzött iratanyag tulajdonjoga, állami vagy önkormányzati provenienciája, nem is beszélve arról, hogy az előbb említett két kategórián túl is léteznek iratok: az egyre bővülő magánirat-gyűjtési program keretében bekerült családi-személyi iratok,9 egyesületek, civil szervezetek, vagy más jogszabályok, együttműködések keretében bekerült gazdasági szervek iratai gazdagítják gyűjteményünket. 10 Ez is mutatja, hogy ma már nem lehet kizárólagosan institucionalista módon megközelíteni egy levéltár feladatkörét. A mai modern levéltári szemlélet gyökeresen átalakult a 20. században megszokotthoz képest: a levéltár a 21. században egy nyitott, szolgáltató intézmény, amely igyekszik valóban hasznos lenni az állampolgárok számára. Segíti őket ügyes-bajos dolgaik intézésében, közérthető módon nyújt információt az őrzött iratanyagiról, egyre többet az interneten közzé téve, kutatóterme ma inkább hasonlít egy látogatottabb könyvtáréra, ahol információs szakemberek segítenek eligazodni az akták rengetegében, a tervek, fotók, térképek helyenként varázslatosan érdekes világában. Ide be lehet térni előadásokra, konferenciákra, kiállításokra, vagy egyéb levéltári nyitott programokra a múzeumok, 9 Az elmúlt évtizedben jelentős fordulat következett be a levéltárak magániratok gyűjtésére irányuló tevékenységében, erre ld. Cook, Terry: Fashionable Nonsense or Professional Rebirth: Postmodernism and the Practice of Archives. Archivaria 51. (2001) 14–36. Nilson, Nils: The Memory of a Person. Comma, 2004. 1. sz. 179–182. A BFL esetére ld. Horváth J. András: Lesz-e múltad Kovács János? Személyes magániratok Budapest Főváros Levéltárában. Budapesti Negyed 18. (2010) 2. sz. 3–20. 10 A rendszerváltás utáni vállalati iratok kapcsán van ugyan levéltári illetékesség a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervek iratai esetében. A ma meghatározó privát tulajdonú gazdasági szférában keletkezett iratok ugyanolyan sokszínűek, mint más magániratok, esetükben nem illetékesek a levéltárak, ugyanakkor ezen iratok gyűjtése is fontos feladat kell, hogy legyen valamennyi közlevéltár esetében. Koroknai Ákos: Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben (elvi és módszertani felvetések). Bp., 2002. Kenyeres István
