Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Felsőoktatási intézmények levéltárai (Vajda Tamás)
A felsőoktatási levéltárak munkáját alapvetően befolyásolják az egyetemek szerkezetében és működésében az utóbbi években végbement gyökeres változások. Nemcsak a méretbeli és mennyiségi növekedésről, hanem az intézmény- és szervtípusok egyre sokszínűbbé válásáról is szó van. Ma az integrált egyetemek sokszor lényegesen nagyobb intézményekké váltak, mint a legnagyobb magyar vidéki városok önkormányzatai. Ennek megfelelően egy-egy nagyobb egyetemi archívum igen tekintélyes számú szerv (akár 250—300 különféle tanszék, intézet, klinika, gyakorló iskola, tangazdaság, konzorcium stb.) iratkezelését köteles felügyelni. Az egyetemi levéltárak integráló szerepet töltenek be az egyetemtörténeti kutatások területén is, hiszen jó néhány társadalom- és tudománytörténeti kérdés kutatására van lehetőség a gyűjteményük segítségével. A kutatók számára mind több helyben használható adatbázis, kézikönyvtár áll rendelkezésre. Az egyetemi levéltárak többsége évente konferenciákat szervez, amelyek mára az egyetemi levéltárosok egyik meghatározó fórumává váltak. Ezek a tudományos tanácskozások jó alkalmat kínálnak az egyetemtörténészek szakmai párbeszédére, a különböző tudományos és szakmai egyesületek, intézmények (pl. MTA Egyetemtörténeti Albizottság, MTA Orvostörténeti Bizottság, MTA Egyetemtörténeti Kutatócsoport, MLE Oktatás- és Tudománytörténeti Szekció) érintkezésére, egymás eredményeinek megismerésére és az érdemi párbeszédre. Kiemelkedő jelentőségű volt az „Archívum Universitatis” nemzetközi konferencia, amely az ELTE Levéltára félszázados fennállását 2008. szeptember 24—25-én nagyszabású tanácskozással ünnepelte, és amelyen a közép-európai társintézmények képviselői is részt vettek, számos egyetemi levéltáros pedig előadást tartott. Országos vagy regionális jelentőségű rendezvények azonban azóta is évente szerveződnek. Az egyetemi levéltáraknak több, mint a fele rendelkezik a segédleteken felül még valamilyen kiadvánnyal. Az ELTE Levéltára négy könyvsorozatot is életben tart (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudomány egyetem történetéből; Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban; Felsőoktatástörténeti kiadványok; Erdélyi római katolikus levéltárak). A legutóbbi esztendőkben a PTE Egyetemi Levéltár is magas színvonalú és a kutatói igényeket meszszemenően kielégítő önálló kiadványsorozatot indított. Elsőként az Erzsébet Tudományegyetem vezető testületi jegyzőkönyveinek kivonatait jelentetik meg: A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Kar tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendi pontjai 1926—1951; A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar tanácsülés! jegyzőkönyveinek napirendi pontjai 1918—1940 (ez a kötet 2012-ben a Magyar Levéltárosok Egyesülete által meghirdetett Ev Levéltári Kiadványa fórumon Levéltári szakmai kiadványok kategóriában III. díjazást nyert); A Magyar Királyi Erzsébet Tudomány egyetem Egyetemi Tanácsa tanácsülés! jegyzőkönyveinek napirendi pontjai 1914-1943. A többi egyetemi levéltár esetében jellemzően a dokumentumkötetek vagy hallgatói adattárak adnak ki egy-egy sorozatot (Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Levéltára, Szent István Egyetem Állatorvostudományi Levéltár, Semmelweis Egyetem Levéltára). Meg kell még említeni, hogy a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség is megjelentetett három olyan kiadványt, amelyek az egyetemi levéltárügy egészét érintik. Szintén az egyesület koordinálásával zajlik a felsőoktatási levéltárak és a Budapest Főváros Levéltára együttműködésében az egyetemi, főiskolai vezető testületek (rektori, egyetemi, kari, főiskolai tanács) 1945—1963 közötti jegyzőkönyveinek tömeges digitalizálása. Az egyetemi levéltári kiadványok hozzáférhetőségén sokat segít, hogy már egyre több archívum kötete teljes szövegében elérhető az www. archivportal, hu oldalról. A kiadványok szövegében keresni és az eredeti oldalak képeit lementeni, valamint nyomtatni is lehet. Szontagh Ferenc selmeci diák erdőmérnöki oklevele, 1916 88
