Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Budapest Főváros Levéltára (Torna Katalin)
A Levéltárban őrzött iratanyag Városegyesítés (1873) előtti iratok: Buda, Pest és Óbuda levéltárai Pest, Buda és Óbuda 1873. évi egyesítéséig mindhárom városrész önálló településként élte életét, és iratanyaguk levéltári szempontból is jól körülhatárolható. Pest és Buda működésére vonatkozólag alapvető forrásanyagnak számít a város fő irányító hivatalának, a tanácsnak (magisztrátus) a szerteágazó iratanyaga. Az 1687-től 1848-ig vezetett polgárkönyvek a pesti és budai városi polgárjoggal rendelkezőkről adnak felbecsülhetetlen információkat. A lakosság összetételére, vagyoni helyzetére vonatkozólag fontos forrásoknak számítanak a lakossági összeírások, illetve az adóösszeírások, továbbá a végrendeletek (1696-tól), leltárak (inventaria, 1708-tól), másrészt az árvairatok (acta pupillaria, 1753-tól) gyűjteményei. Pest és Buda gazdálkodására vonatkozólag a kamarási hivatalok iratanyaga ad tájékoztatást. Legértékesebb állaga az a számadássorozat, amely Pest város évi bevételeiről és kiadásairól 1703—1873 között készült. A városi rendészet forrásai a városkapitány és az egyes városrészek alkapitányságai működése során keletkezett iratok. A város életében fontos szerepet játszó országos és helyi vásárok, piacok felügyeletét a tanács látta el. Jelentős a Pest városi piacfelügyelő 1789—1884 közötti időszakból fennmaradt iratanyaga, továbbá a Pest Városi Vásári Bizottmány 1768—1813 közötti jegyzőkönyvei. Buda szabad királyi város kiváltságlevele, 1703. október 23. A régi Képviselőház, ma Olasz Kulturális Intézet Tervezte: Ybl Miklós, fényképezte: Klösz György Buda és Pest város belterületére vonatkozó legfontosabb nyilvántartások a telekösszeírások, a telekátírási és telekbecslési jegyzőkönyvek. Az Óbuda területén fekvő ingatlanokhoz fűződő minden jog, illetve a változások nyilvántartása a földesúri telekkönyvben történt. Az 1873 és 1950 közötti önkormányzati szervek iratai Budapest főváros (1892-től székesfőváros elnevezéssel) 1930-ig tíz, 1934-től 14 közigazgatási kerületre oszlott. 1950-ben kerületeinek száma 22-re gyarapodott. A főváros képviseleti szerve a Törvényhatósági Bizottság volt, közgyűléseiről határozati jegyzőkönyvek készültek, a szakhivatalok iratanyaga mellett a központi igazgatás történetére vonatkozó forrásanyag is nagy jelentőségű. A kerületi elöljáróságok hatáskörébe tartoztak az elsőfokú iparhatósági jogkör mellett az alsó fokú közegészségügyi igazgatás, az útburkolatok és csatornák fenntartása, szegénygondozás, a tankötelesek nyilvántartása stb. Az I. kerületi elöljáróság 1945 előtti iratai teljesen elpusztultak, a többi elöljáróságnak a 19. században kelt dokumentumai többnyire töredékesen maradtak fenn. Levéltárunk őrzi az 1950-ben Budapesthez csatolt városok és községek iratanyagát. Az ezekben való eredményes kutatáshoz azonban nem nélkülözhetőek a Pest Megyei Levéltárban található megyei törvényhatósági (alispáni, főszolgabírói) és állami szervek iratai sem. Tanácsi iratok 1950-1990 A szovjet mintához igazodó tanácsrendszer bevezetésére 1950-ben került sor, s mind fővárosi, mind kerületi szinten megalakultak a tanácsok. A szervezet három fő egységre oszlott: a lakosság által választott tanácstestület, a tényleges irányítást ellátó végrehajtó bizottság és az ún. szakigazgatási szervek, az egyes tanácsi osztályok. Legfontosabb dokumentumok: fővárosi és kerületi tanács- és VB-ülési jegyzőkönyvek és szakigazgatási iratok. Fővárosi MDP és MSZMP valamint a Hazafias Népfront iratai Az 1948—1989 közötti korszak kommunista állampártjainak (1948—1956 Magyar Dolgozók Pártja, 1957—1989 Magyar Szocialista Munkáspárt) fővárosi, kerületi és fontosabb vállalati, intézményi szerveinek iratai vannak a levéltár őrizetében. 1956 utáni korszakból a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának iratai számottevőek. 63
