Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Budapest Főváros Levéltára (Torna Katalin)
Fővárosi önkormányzatok iratai A levéltárba folyamatosan kerülnek be a ma működő önkormányzatok testületi és hivatali iratai. A fondfócsoport a Fővárosi Közgyűlés, valamint a kerületi önkormányzatok kép viselő testületi üléseinek jegyzőkönyveit és hangfelvételeit, valamint a közmeghallgatások hangfelvételeit tartalmazza. Jogszolgáltatási szervek iratai A jogszolgáltatási szervek iratai között találhatóak a Budapesti Királyi ítélőtábla irategyüttesei. A Törvényszék iratanyagában található a legteljesebb hazai polgári kori peres iratsorozat. Az 1945-49 között működött népbíróságok iratanyagában kiemelt jelentőséggel bírnak a korábbi rendszer politikai vezetői elleni perek iratai. A magyar bírósági szervezet 1950 után radikális változásokon ment át. A Fővárosi Bíróság ettől kezdve csak nagyobb jelentőségű ügyekben járt el elsőfokú fórumként. Büntetőperes iratai 1986-ig kerültek a levéltár őrizetébe. Itt találhatók az 1956-os forradalom résztvevői elleni perek iratai is. A budapesti közjegyzők 1875—1949-ig terjedő iratanyaga szinte egyedülállóan teljes más budapesti jogszolgáltatási iratanyagokhoz képest. 1950-ben a közjegyzőséget államosították, levéltárunkban az állami közjegyzői iratokból 1950-től 1984-ig terjedően zömmel a hagyatéki iratok találhatók. A két legjelentősebb büntetés végrehajtási intézet a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház (1895-től), valamint a Budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogház (1896-tól) volt. A legszámottevőbb iratfajtákat a fogolytörzskönyvek és a tolonctörzskönyvek jelentik. 1871-ben a Pesti, majd a Budapesti Királyi Törvényszéknél folyó perekben a vád képviseletére létesült a Budapesti Királyi Ügyészség. Az 1930-as évek előtti iratokban kutatni csak adatbázis segítségével lehetséges. Anyakönyvek, lajstromok, népszámlálások Az állami anyakönyvezés 1895. október l-jétől kötelező. Az anyakönyveket a kerületi szervek vezetik, amelyek a levéltárnak biztonsági okokból rendszeresített másodpéldányokat továbbítottak 1980. december 31-ig. A főváros lakosságának összetételére vonatkozólag fontos források a 20-21 éves korosztály rendes évi sorozásairól készült lajstromok, amelyek sok száz kötetet töltenek meg. Katalin ■ Budapest Főváros Let Az 1857-es budai népszámlálás, az 1941. évi országos népszámlálás budapesti, valamint az 1945. évi Budapestre korlátozódó népösszeírás lakásívei az épületstatisztikai adatok esetében az országosan használt lakásívnél részletesebb adatokat tartalmaznak. Tervtár A főváros építésügyére, városrendezésére vonatkozólag alapvető források a városegyesítéstől a 2000-es évek elejéig engedélyezett építkezések tervei és a vonatkozó engedélyiratok az építési ügyosztályok tervtárában találhatók, a jelenlegi helyrajzi számok rendjében lerakva. A tervtári gyűjtemények fontos részét képezik még a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, a Polgármesteri Tervtár, illetve a Mérnöki Hivatal tervei. Néhány építész, építési vállalkozó, vállalat hagyatékát is őrizzük. Telekkönyvek A levéltár őrizetében lévő telekkönyvi betéteket városrészenként vezették. Fennmaradtak a városrészenkénti telekkönyvi betétek, valamint irattári segédleteik, továbbá az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor készült tulajdoni lap tervezetek. Térképtár Törzsállományát az 1911-ben felszámolt Mérnöki Hivatal által őrzött térképek alkotják. A hagyományos térképek mellett szabályozási terveket, helyszínrajzokat is őrzünk. Elsősorban a fővárosi közigazgatás mindennapi működése során keletkezett, fővárosra vonatkozó anyaggal rendelkezünk. A gyűjtemény elsődlegesen 1873 előtti, 1873-1950 közötti és 1950 utáni térképekre, ezen belül területi egységek, továbbá időrend szerint tagolódik. A budai káptalan előtt kötött egyezség az Abaúj vármegyei Kerecsen birtok ügyében, 1300 64
