Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Városi Levéltárak (Bana József) - Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A II. világháború során a levéltári iratanyag jelentős részét a Horthy Miklós Kultúrház (ma Vörösmarty Mihály Könyvtár épülete) alagsorában és pincéjében helyezték el. Az itt tárolt iratok nem károsodtak, ellentétben a városházán maradiakkal; így például a törvényszéki iratok acta iuridica iratanyaga (1788-1848) 19. századi részének harmada lett fertőzött, és szinte menthetetlen állapotba került. A várost 1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével — a várostörténetben példátlan módon — a járási tanács fennhatósága alá rendelték. E kötelékből csak 1954-ben szabadult ki, ezt követően a megyei tanács felügyelte az immár járási jogú várost. Székesfehérvár életében különös jelentőséggel bír, hogy 1989 áprilisában megyei várossá, majd 1990. december 1-jén megyei jogú várossá nyilvánították. A levéltár intézetek és intézmények iratait is őrzi. Igen gazdag a tanintézetek anyaga, különösen jelentős a nagy múltú Ybl Miklós Gimnáziumé (1855) 1878—1950 és a Szent Margit Leánygimnáziumé, a későbbi Teleki Blanka Gimnáziumé (1910—1986). Az intézmények közül értékes a Székes fehérvári Színház (1898—1993), valamint a Városi Ispita (1766—1833), az Elaggott Polgárok Intézete (1833—1922) és Székesfehérvár város polgári kórházának (1833—1892) iratanyaga is. A testületek anyagában található fondok közül említést érdemelnek a Székes fehérvári Iskolák Iskolaszékének iratai (1872—1921) és a székesfehérvári városi elemi iskolák felügyelő igazgatójának iratai (1890—1936). A várostörténet-írás szempontjából igen értékes anyagokat találhatunk a családok (pl. Say, Kari család) és személyek (Kállay István történész, Szarka Géza író, levéltáros, várostörténész, Moenich Károly városi főlevéltáros, Áron Nagy Lajos festőművész és Kecskés Sándor kutató) irataiban is. A gyűjtemények közül kiemelt fontosságú a térképgyűjtemény, benne a városról készült legkorábbi, Wüstinger József által készített térképekkel, a plakátok és aprónyomtatványok, iskolai évkönyvek, a Székesfehérvár városközpont rendezési tervének feltáró lapjai, valamint a tervtár anyaga (1896-1992). Említést érdemel a kézirattár is, amely számos értékes várostörténeti kéziratot tartalmaz. A mikrofilmgyűjteményben a r.k. plébániák anyakönyveiről, valamint a helyi sajtóorgánumok közül többről is (pl. Székes fehérvári Friss Újság) találhatók másolatok. Vállalatok iratai — érthető módon — kevésbé képviseltetik magukat az intézményben, de itt említendő értékes iratanyag a Sagittarius Kft. tervtára (1976—1984). Az intézmény újjáalakulása óta számos tudományos konferenciát rendezett, s kiadványokkal is jelentkezett. Bana József ■ Városi L Bajkó Dénes, váci ’48-as honvéd emléklapja Mária Terézia kiváltságlevele Győr város részére, 1743 54
