Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (Rácz György)
helyezést. A jelentős terjedelmű anyag a magyar társadalomtörténet kiemelkedő forrás értékű irategyüttese. A levéltári iratokban történő tájékozódást megkönnyítő, gyakran az iratok digitális képét is megjelenítő csaknem 200 adatbázis a honlapról érhető el: www.mnl.gov.hu. Az Országos Levéltár Központi Könyvtára országos feladatkörű, tudományos szakkönyvtár. 1924/1925-ben költözött a jelenlegi helyére a Bécsi kapu téri palotában. Több mint egy évszázada gyűlnek polcain azok a könyvek, kiadványok, amelyek az Országos Levéltárban őrzött írott források kutatásához, feldolgozásához nélkülözhetetlenek (több mint 100.000 kötet). Feladata az intézmény szakmai tevékenységének a támogatása, valamint a levéltári anyag használatának elősegítése. Az Országos Levéltár iratanyagai közül a legkorábbiak (az 1945 előtti kormányszervek iratanyaga, a családi levéltárak és a többi magánirat, valamint a gyűjtemények) a Bécsi kapu téri neoromán palotában találhatók. Az itt elhelyezett iratok 1945-ben és 1956-ban igen nagy mértékű, az állomány 16%-át kitevő pusztulást szenvedtek. Az 1945 utáni politikai kormányszervek iratanyagát az I. kér. Hess András tér 5. sz. alatti épületben őrzik, amelyet a 20. század első éveiben neogótikus stílusban építettek az akkori Pénzügyminisztérium elhelyezésére. A II. világháború alatt azonban az épület súlyos károkat szenvedett, s a Pénzügyminisztériumot más épületben kellett elhelyezni. Az egykori minisztérium irattárának elhelyezésére megépített — mintegy 10.000 iratfolyóméter irat befogadására alkalmas — irattári szárnyat 1952-ben az államosított vállalatok nagy mennyiségben átvett iratanyagának elhelyezésére a levéltári szakhatóság kapta meg. 1953-tól itt működött a Központi Gazdasági Levéltár, majd 1970-től az Új Magyar Központi Levéltár. Az 1980-as évektől rohamosan növekvő iratanyag elhelyezésére az 1997-ben Óbudán, a III. kér. Lángliliom utcában átadott épület ad lehetőséget. Itt kutathatók a gazdasági kormányszervek, vállalatok dokumentumai, valamint a Magyarország határain kívüli magyar vonatkozású iratok filmmásolatai, továbbá azelektronikus dokumentumok. A II. világháború után létesített, majd az 1960-as években korszerűsített és jelentősen bővített állományvédelmi (restaurátor és könyvkötő) műhely ugyancsak Óbudán található. A várban levő kisebb épületben, a Majláth palotában (Úri utca 54—56.) egy kisebb állományvédelmi részleg és 2013 óta a Cseh Tamás Archívum működik. Ez utóbbi alapvető feladata Cseh Tamás korának és munkásságának, mintaadó személyiségének, életútjának dokumentálása. MNL Országos Levéltára kiadványai Az Országos Levéltár kiterjedt kiadói tevékenységet folytat (több mint 500 kötetet adott ki), az 1940-es években indította el kiadványsorozatait, amelyekben elsősorban az őrzött iratanyag leírását tartalmazó kötetek, forráskiadványok és hivataltörténeti összefoglalások jelentek meg. Ezek ma a történettudomány és levéltári kutatás kézikönyvei. A 2014-ig megjelent kiadványok elérhetők elektronikus formában (kétrétegű pdf-ben) az intézmény honlapjáról: www.mnl.gov.hu Az intézmény folyóiratai Levéltári Közlemények (1923—), ArchivNet c. digitális folyóirat — www.archivnet.hu (2003 —). Az intézmény társkiadója a Turul c. heraldikai és genealógiai, a Catastrum c. katasztertörténeti, továbbá a Levéltári Szemle c. folyóiratnak. Irodalom Érszegi Géza—G. Vass István, A Magyar Országos Levéltár, in: Bana József [szerk.], Magyar országi levéltárak, Budapest, 2004. 8—49. Lakos János, A Magyar Országos Levéltár története, Budapest, 2006. Kosáry Domokos, Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába, I. Általános rész, 2. Országos jellegű levéltárak és forrásközlések, Budapest, 2003. Protokollumkötetek az MNL Országos Levéltárában, 1848 30
