Irányító és ellenőrző szervezetek

Lakos János: Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2008. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól. • 2009. [LSZ 2009/1. 67-79. p.]

jelentések, beszámolók ból az „egyenlő bánásmód" elve érvényesült, 2004 óta ez jellemző a Vas Megyei Levéltárra is. Budapest Főváros Levéltára, Jász-Nagykun-Szolnok és a Somogy Megyei Levéltár nagy súlyt fektetett a jogszolgáltatási szervek, Győr-Moson-Sopron megye két levéltára ezek mellett még a földhivatalok iratainak átvételére. j) Modern adathordozók átvétele Elektronikus irat — a jelentések szerint — 2006 végéig még nem került levéltári állományba. Elektronikus eszközzel olvasható dokumentumokat viszont Budapest Főváros Levéltára, 9 megyei, 3 városi és 8 egyetemi levéltár vett át, jellemzően önkormányzati és egyetemi testületi üléseken készült hang- és képfelvételeket hangkazettán, videokazettán, CD-n, DVD-n. Különleges anyagnak számítanak pl. a Veszprém Megyei Levéltárba került kóruselőadásokról készült archív CD/DVD-felvételek és a Nitrokémiai Vállalat mozgófilm-és video-gyűjteményei, valamint a Győr Megyei Jogú Város Levéltára által átvett városi videó-archívum. k) Kirívó sajátosságok az iratátvételben A jelentések alapján három intézmény iratátvételi gyakorlata tartható egészen sajátosnak. A Nógrád Megyei Levéltár 50% feletti arányban szállított be vállalati, szövetkezeti iratanyagokat (ez összefügg a nagyarányú bértárolási tevékenységgel). A Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár 2005-ig jelentős mértékben illetékességi körébe nem tartozó köziratok átvételével foglalkozott (2006-tól kezdődően az új levéltárvezetés felszámolta ezt a jogszabályellenes gyakorlatot). Az MTA Levéltára — jogszabályellenesen — egyúttal központi irattár is. Legfontosabb tanulságként a gazdasági szervek iratainak átvételi gyakorlatát jelölhetjük meg. A megyei levéltárak jelentős része jelentéktelen, egy-két évig működött vállalkozások — úgymond — fontos iratait is begyűjti. Álláspontom szerint határozottabban kellene érvényesülnie annak az alapelvnek, hogy a levéltár a valóban maradandó értékű iratok megőrzésére hivatott. * * * A vizsgálat egyértelműen megmutatta, hogy — néhány, az utóbbi években jelentős fejlesztésen átment intézmény kivételével — a levéltárak jelen működési feltételei között esély sincs a törvényben előírt 15 éves iratátvételi időhatár betartására. Sok a 30 éven túli kinnlevőség is, ennek ellenére nem tudni arról, hogy bármely érintett levéltár az Oktatási és Kulturális Minisztérium engedélyét kérte volna az iratátvételi időhatár (15+5 év) meghosszabbításához. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy az iratkezelés jelenlegi állapota szintén szerepet játszik a törvényellenes állapot fennállásában. 4. levéltári iratselejte^ések felülvizsgálata Tárgyévben hivatalosan kilenc levéltár (Budapest Főváros Levéltára, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyék levéltárai, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára) végzett iratselejtezési munkát. Összesen 15 esetben 39 selejtezési tervet és 21 esetben 34 selejtezési jegyzőkönyvet vizsgált felül a hat érintett szakfelügyelő és a vezető szakfelügyelő. Az OKM Közgyűjteményi Főosztálya valamennyi dokumentumot jóváhagyta. 74