Irányító és ellenőrző szervezetek
Lakos János: Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2008. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól. • 2009. [LSZ 2009/1. 67-79. p.]
jelentések, beszámolók f) Évenkénti ingadozás az iratátvétel mennyiségében A Melléklet tartalmazza a vizsgált időszak iratátvételének évenkénti mennyiségi adatait. Eszerint 1998 és 2006 között összesen kereken 53.000 fm irat került levéltárba, a legkevesebb (4027 fm) 2006-ban, a legtöbb (8384 fm) 2000-ben. Ha a 2002. évi adatnál figyelembe vesszük, hogy Budapest Főváros Levéltára a 2245 fm-ből 2179 fm-nyi MDP-MSZMP-iratot a Magyar Országos Levéltártól vett át, akkor „csupán" 4426 fm az évi összgyarapodás. 2003-ban a Veszprém Megyei Levéltár 1242 fm-es, 2005-ben pedig a Pest Megyei Levéltár 1855 fm-es kiugróan magas átvételi teljesítménye miatt kúszott 6000 fm fölé az átvett iratok mennyisége. Vagyis a vizsgált időszakban az évek többségében 5000-5500 fm irat került levéltárba. Az össz-iratátvételből az egyes levéltártípusok részesedése a következő volt: • Budapest Főváros Levéltára és megyei levéltárak: 86% • települési önkormányzati levéltárak: 5% • állami szaklevéltárak: 8% • MTA Levéltára: 1% Egyes intézményeknél (pl. Budapest Főváros Levéltára, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém megyei levéltárak, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Hadtörténelmi Levéltár) ugyan meglehetősen nagy volt az évenkénti iratátvétel ingadozása, ádagban azonban Budapest Főváros Levéltára és a megyei levéltárak évente 7688 és 3211 fm közötti iratmennyiséget gyűjtöttek be, tehát csak valamivel több mint kétszeres volt a legnagyobb és legkisebb érték közötti különbség. Az állami szaklevéltáraknál két és félszeres az érték, ellenben a települési önkormányzati levéltáraknál több mint tízszeres! g) Az 1990-ig működött tanácsi szervek iratainak átvételében mekkora az elmaradás? A Heves, Nógrád és Tolna megyei levéltárak, valamint Győr, Székesfehérvár és Vác városok levéltárai már teljesen vagy majdnem teljesen begyűjtötték a tanácsi iratanyagot. Nagy az átvételi hátralék a Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas Megyei Levéltárnál. A többi intézmény esetében kisebb mértékben nem kerültek be a tanácsi iratok. Az elmaradás okai között szerepel a levéltári helyhiány, de az is, hogy a jogutód szervek közül sok nem készítette elő levéltári átadásra az iratanyagot. h) Az 1990 utáni helyi önkormányzati iratok átvétele milyen mértékű? A 25 önkormányzati levéltár közül 8 (a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Vas megyei, valamint a Győr városi intézmény) 2006 végéig nem vett át 1990 utáni helyi önkormányzati iratanyagot. Csak a közigazgatási hivatalnak megküldött testületi ülésjegyzőkönyvek másodpéldányai kerültek levéltárba Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyében. A többi intézmény általában kisebb mértékben, főleg a testületi jegyzőkönyvekre kiterjedően már gyarapodott önkormányzati iratokkal. i) Elsősorban milyen állami szervektől vettek át iratanyagokat a fővárosi és megyei levéltárak? Az e) pont alatt már szó esett arról, hogy több intézménynél háttérbe szorult az állami szervek levéltárérett iratainak átvétele. Csongrád, Fejér, Nógrád és Tolna megyében nagyjá-73
