Irányító és ellenőrző szervezetek
Lakos János: Jelentés a Levéltári Szakfelügyelet 2001. évi működéséről és az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokról. • 2002. [LSZ 2002/1. 54-62. p.]
4. Az egyetemi integráció hatása az egyetemi levéltárakra Az egyetemek, főiskolák 2000. január l-jével hatályba lépett integrációja 10 egyetemi levéltárat érintett. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem két jogelődje közül az egyetem tartott fenn levéltárat, a volt Államigazgatási Főiskola nem. Az integráció nyomán a levéltár összegyetemi „intézmény" lett önálló szervezeti egységként az egyetem adminisztratív igazgatójának felügyelete alatt. így a szervezeti keretek egyértelműek, megteremtették a jog- és szakszerű működés alapjait. Gondok „csak" a feltételrendszerben jelentkeznek: személyi fejlesztés indokolt, emellett meg kell oldani az Államigazgatási Kar iratainak megfelelő elhelyezését. A levéltár iratkezelésfelügyeletijogkörét is teljeskörüen biztosítani szükséges. Súlyosabb problémák merülnek fel a Nyugat-Magyarországi Egyetem Levéltárával kapcsolatban. Az egyetem szervezeti és működési szabályzata szerint a Könyvtár, Múzeum és Levéltár karközi szervezeti egység Sopron székhellyel, de a levéltár szervezeti helye tulajdonképpen tisztázatlan. Viszont az egyetemi SZMSZ 17. függeléke szerint az egyetem egészét illetően a levéltár feladata az iratkezelés ellenőrzése, míg az iratátvétel a „telephelyi levéltárak/központi irattár" dolga. A fenntartó számára sürgős átgondolást igényel ez a nem egyértelmű helyzet, mert a levéltár a jelenlegi személyi és raktározási feltételekkel nem tudja ellátni a Sopronon kívüli karokkal (Győr, Mosonmagyaróvár, Székesfehérvár) kapcsolatos levéltári feladatokat. Reális megoldást jelentene, ha a székhelyen kívüli karokon levéltári egységeket hoznának létre. Hasonló problémák jelentkeznek a Semmelweis Egyetem Levéltáránál. Itt két jogelőd intézménynek (Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Testnevelési Egyetem) volt korábban levéltára. Az integráció után készült szervezeti és működési szabályzat szerint az egyetemnek elméletben egy levéltára van, amelynek „önálló részlege" a Testneveléstudományi Kar levéltára. A levéltár központi részlege a Központi Könyvtár keretében működik, a fenntartója is ez a könyvtár, viszont a testneveléstudományi kari levéltári részleg fenntartója a nevezett kar. Ebben a finoman szólva kusza szervezeti helyzetben az elégtelen raktározási feltételek közepette illúzió elvárni az egy szem levéltárostól, hogy ellássa a levéltári törvényben előírt feladatait. A szakfelügyelő jelentése alapján elengedhetetlennek tartom azt, hogy az egyetem vezetése vizsgálja felül a levéltár szervezeti viszonyaira vonatkozó korábbi döntését és biztosítsa a levéltár működéséhez szükséges személyi, pénzügyi és raktározási feltételeket. A Szegedi Tudományegyetemen az 1999-ben, közvetlenül az integráció előtt létesített szaklevéltár szerepel a levéltárak nyilvántartásában Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Levéltára néven. Illetékessége kizárólag a kar irataira terjed ki (elméletileg). A levéltár igazán érdemleges tevékenységet ugyanis nem fejt ki, a levéltári törvény előírásainak döntő többsége minimális szinten sem érvényesül. Eleve problematikus helyzet az, hogy az integrált egyetem csak egyik kara részére tart fenn levéltárat. Javaslom: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szólítsa fel az egyetem vezetését a levéltár helyzetének rendezésére. A gyakorlatilag csak papíron létező levéltár fennmaradása akkor indokolt, ha az egyetem egészére kiterjesztik levéltári illetékességét, továbbá ha megteremtik a működés törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeit. Ellenkező esetben a levéltár megszüntetése messzemenően indokolt. 55'
