Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések
Somfai Balázs: A Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltára. LSZ 59. (2009) 1.
SOMFAI BALÁZS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR PÁPAI LEVÉLTÁRA A Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltárának épületei a pápai Alsóvárosban, jól zelíthető helyen, a város központjától és a buszpályaudvartól is kb. 10—15 percnyire kednek el. A közel téglalap alakú, mintegy 60 x 50 méteres telek a Széchenyi István u Zimmermann János utca közt található, a telek harmadik, délkeled oldala az Anna té: ide nyílik a nagykapu és a szolgálati gyalogosbejárat is. A negyedik oldalról teljes szí ben a rendőrség 1929-ben megépült székháza a szomszéd. Telek és épület. Helyi elődök Az Alsóvárosnak ezen a részén évszázadokon át temető volt, amelyet a 18. század к Külső-temetőnek említenek. Mivel ez egyre inkább megtelt — 1837-ben be is zártál temetőt jelöltek ki az Alsóváros akkori külső szélén. A majdnem kétszáz éve bezárt temetőnek a területére esik a fióklevéltár telke, méghozzá úgy, hogy a rendőrség felő határ egybeesik az egykori temető északnyugati határvonalával. Ennek fényében okkal állítható, hogy az 1857. évi kataszteri térképen a mai telek mutatkozó beépítés a legelső itteni lakóházakat jelöli. Feltételezhetjük, hogy jelenleg teink közül a három földszintes lakóépület mindegyike 1882 előtt létesült, méghozzá északról dél felé. A középső éppenséggel annak a Zimmermann Jánosnak a lakóhá; tett, akiről az utcát elnevezték. A telek másik oldalán, úgy tűnik, viszonylag hamar kc mények kaptak helyet. A Széchenyi utcai front rendőrséggel szomszédos szakaszán Í óvoda, amelynek emeletét 1925-ben vagy 1926-ban építették, a mai emeletes épül délkeleti szakasza pedig 1909-1910-ben létesült (korábbi épület helyén) újonnan, en ként. A tulajdonviszonyokon kívül bizonyára a telek kedvező elhelyezkedése is oka л nak, hogy épületeinkben leginkább oktatási—nevelési intézmények működtek. így 18' városi óvoda, 1883-tól az iparostanonc- és kereskedelmitanonc-iskola, aztán női к delmi szakiskola, az MTH, majd a MÜM szakmunkásképzője és tanulóotthona, végül László Általános Iskola, amely utolsó két tanévét az összevonással szervezett Tarcz Általános Iskola — jobb megoldás híján helyben maradt — „tagozataként" töltötte volt itt egy időben gyermeknapközi („gyermekmenedékház", részben valószínűleg bö^ és itt működött az 1940-es évek végén a Petőfi Sándor Népi Kollégium is. Ennek ei 1972-ben falán emléktáblát állítottak. Amint a mellékelt vázlaton is látható, a fióklevéltár épületei a telken körben kednek el, nem is egy, de két udvart képezve, mivel a telek kellős közepén az IS bölcsődei foglalkoztató teremnek emelt épület van, ez lesz majd a mi nagytermünk, chenyi utcai fronton áll az intézmény főépülete: egyvonalban két hosszúkás, mindkét néhány lépcsőfoknyi szintkülönbség árán összenyitott, egyemeletes, udvari oldalf épület, történetileg a mindenkori iskolaépületek. A földszint alapterülete 650 m2 165 m2 esik a folyosókra és (az eredeti épületek térszervezésének megfelelően) két házra, ami még elfogadható aránynak tűnik. Az emelet 640 m2 -es, itt 170 m2 esik a fo ra, lépcsőházakra. A főépületnek és így az egész fióklevéltárnak is a Széchenyi uь nyílik a főbejárata. Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. sz. 47-17.
