Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések

Bikki István: A gazdasági levéltárügy Magyarországon. • 1994. [LSZ 1994/3. 3-9. p.]

1972. évi I. törvénnyel végrehajtott alkotmánymódosítás keretében, a szocialista korszakban először, rögzítették az állami vállalatok alkotmányos jogállását. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény megszüntette az államigazgatási gazdasági döntőbizottságokat és létrehozta a rendes bíróságok keretében a gazdasági bíróságokat. A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 1977. évi IV. törvény és az állami vállalati 1977. évi VI. törvény, illetve az állami pénzügyekről rendelkező 1979. évi II. törvény elhatárolta egymástól a költségvetési szerveket a gazdasági vállalkozást végző vállalatoktól. A vállalatok ezután jogilag már nem az államszervezet hierarchikus szervezetébe tartozó, annak legalsó fokozatát képező egységek, hanem gazdálkodó szervezetek lettek. Az állami vállalati törvényt módosító 1984. évi 22. törvényerejű rendelet bevezette az állami vállalatok új formáit, a vállalati tanács által irányított és a választott vezetőségű vállalatot. Az 1986. évi 11. törvényerejű rendelettel került kihirdetésre a felszámolásról szóló magas szintű jogszabály, amely módosításokkal ugyan, de 1991. december 31-ig volt hatályban. Igen jelentős változás lehetőségét vetítette előre a magyar gazdasági jogban a gazdasági társaságokról szóló 1988. £vi VI. tv. és a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról rendelkező 1989. évi XIII. tv. megalkotása. 1990. január l-jével a gazdasági szervek törvényességi felügyeletét és nyilvántartását egységesen a cégbíróságok látják el. 1992. január 1-jéig azonban nem történt magas szintű, új szabályozás a jogutód nélkül megszűnő gazdasági szervek iratainak sorsáról. Ezt pótolta a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról rendelkező 1991. évi IL. törvény, amely a felszámolás (végelszámolás) alá vont gazdálkodó szervezet iratait a területileg illetékes levéltárnak rendelte átadni. Jelentős gazdasági törvények születtek 1992. nyarán. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról; az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről; illetve az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 1992. évi LIIL, LIV. és LV. törvény, többek között, létrehozta az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot, újraszabályozta az 1990. évi VII. törvénnyel megalakított Állami Vagyonügynökség feladatait és a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó szabályokat az 1988. évi VI. törvénybe illesztette be. A csődtörvényben megfogalmazott és a levéltárakat érintő rendelkezések pontosítását és egyértelművé tételét szolgálja az 1993. évi LXXXI. tv. A törvénymódosítás azon kívül, hogy a bíróság kötelezettségévé teszi az adós székhelye szerint illetékes levéltár értesítését, egyértelműen kimondja, a levéltárakra vonatkozó más jogszabályoknak megfelelően, a levéltár csak a történeti értékű iratok átvételére kötelezett. Az előrelépés feltételei Az elmúlt négy évtized tapasztalatai a gazdasági iratok jövőbeni gyűjtésénél csak részben hasznosíthatóak. Az, a ma hatályos levéltári jogszabály együttes, amely azonos szabályokat állapít meg az iratképzők összességére, csak elemeiben végrehajtható. A gazdaság mint a társadalom autonóm alrendszere, összességében más megközelítést kíván. Ezt a belső szakmai munkánál és a következő időszak jogalkotásában is tükröztetni szükséges. A továbblépés megalapozásához az alábbi feladatokat kell megoldani. 1. A gyűjtőköri munka számára 3 féle nyilvántartás szükséges. Először is meg kell újítani a gyűjtőköri szervjegyzéket. Az új jegyzék a most ha-7