Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések
Bikki István: A magyar levéltárügy szervezete, 1950–1968: rövid áttekintés. • 1991. [LSZ 1991/4. 53-71. p.]
rákra háruló közlevéltári feladatok átmeneti ellátását" kívánta szabályozni. A jogilag megszüntetett, de valójában működő megyei és városi levéltárakra alapozva, illetve azok összevonásával alakították ki az új levéltári hálózatot. A tanácsrendszer létrejöttekor még több mint 30 th. levéltár volt. 33 A közigazgatás átszervezését megelőző területszervezési intézkedésekkel 19 megye és a főváros lett a törvényhatóságok utóda. Ekkor került a megszűnt Abaúj-Torna megye levéltára Miskolcra, Csanád megye levéltára Szegedre, Bihar megye anyaga Debrecenbe, Bács-Bodrogé pedig Kecskemétre. A megszünetetett Zemplén megye iratai Sátoraljaújhelyen maradtak, de a levéltár Miskolc alárendeltségébe került. Ezt a megoldást alkalmazták Hódmezővásárhely esetében is. Ez a levéltár Szentes alárendeltje lett. 34 Nógrád megyei anyag 1951-ben a Pest megyei Közlevéltárba került.35 Az 1952-es utasítás további összevonásokat rendelt el, és egyidejűleg a városi és a megyei közlevéltárak helyett létrehozta a területi állami levéltárak hálózatát. Csak ekkor vonták össze a debreceni városi és a Hajdú-Bihar megyei, ül. a Pécs városi és a Baranya megyei levéltárakat. A létrejött 21 levéltárból 20 (a Fővárosi Levéltárat kivéve) fő vonalaiban követte a megyerendszer területi beosztását, kivéve Győr-Sopront és Csongrádot, ahol továbbra is 2—2, önálló és egyenrangú levéltár maradt. Meg kell azonban jegyezni, hogy a levéltárak összevonását jogilag könnyebb volt megoldani, mint az anyagok tényleges egyesítését.36 (Ez gyakorlatilag sok esetben mind a mai napig nem történt meg, s többnyire ezekre az anyagokra alapozva jöttek létre a fióklevéltárak.) Ma már látható, hogy a miniszteri utasítással a levéltári tvr. módosítása történt meg, mivel az általa létrehozott levéltári szervezet nem ideiglenes megoldás lett. Ugyancsak a levéltári tvr-t módosította a 864—62 107/1952. FOM. sz. utasítás is, amely 1953. január l-jével létrehozta a Központi Gazdasági Levéltárat. A KGL feladata lett, hogy az ország egész területéről gyűjtse, őrizze és kezelje, valamint a tudományos kutatás rendelkezésére bocsássa az országos jelentőségű vállalatok iratait. „Az új levéltár a kapitalista iratanyag kezelése mellett a szocialista gazdasági vállalatok iratkezelésének, irattározásának és iratselejtezésének az ellenőrzését is átvette."37 A KGL megszűnése előtt kb. 8000 fm-nyi iratot őrzött.38 Ezt 386 iparvállalattól, 57 kereskedelmi vállalattól, 75 banktól és egyéb pénzintézettől, illetve 3 egyéb gazdálkodó szervtől gyűjtötték be.39 A 173/1961. (MK. 24.) MM utasítással, 1961. december 31-el szüntették meg a KGL-t. Feladatainak ellátásáról a továbbiakban az OL gondoskodott. Iratait azonban az OL és a Fővárosi Levéltár között osztották meg.40 Rövid működés után így szűnt meg a korszak egyik legjobb szakmai gondolatától vezéreltetve létrehozott gazdasági levéltár. A 106/1960. (MK. 2.) MM utasítással 1960. január l-jével lett a Miskolci Állami Levéltár sátoraljaújhelyi fiókjából önálló területi levéltár, a Kazinczy Ferenc Állami Levéltár. Gyűjtőköre a sátoraljaújhelyi, az abaújszántói és a szerencsi járás területére terjedt ki.41 Megemlítendő még az Országos Levéltárban végrehajtott néhány szervezeti változás is. 1949-ben a korábbi 10 szervezeti egység helyett 3 osztályt hoztak létre. Az I. osztályhoz az 1867 előtti, a II. osztályhoz az 1867 utáni állami szervek, a III. osztályhoz a nem állami szervek iratai és a gyűjtemények kerültek. Ekkor hozták létre az iratrestauráló és könyvkötő műhelyt. A technikai részlegekből 1960 januárjában jött létre a technikai osztály. A megszüntetett KGL anyagainak zöméből alakult 1962-ben a IV. osztály és 1961 márciusában lett önálló osztály a már 1954 és 1956 között működött, majd 1960-ban újjászervezett népi demokratikus csoport, a későbbi Űj Magyar Központi Levéltár elődje.42 57
