Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Keresztes Csaba: „A püspök nagy tisztelettel beszélt a levéltárosokról és a levéltári munkákról”. Az egyházi levéltárak állami reformja 1969-ben. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 33. (2021) 1–2:133–158.
156 Keresztes Csaba zsúfolódott iratoknak igyekeztek helyet csinálni, polcokat készíttettek, és mindez lehetővé tette a levéltári anyag áttekintését, állagokra bontását.149 149 MNL-OL-XIX-I-4-ab-72. tétel-52526-1971. (136. doboz) 150 MNL-OL-XIX-I-4-ab-72. tétel-94297-1970. (136. doboz) Valamint: MNL-OL-XIX-I-4-ab-72. tétel-52496-1971. (136. doboz) A fondjegyzék készítését csak jelentették, a LIG nem kapott belőle, melyet erősen nehezményeztek. 151 MNL-OL-XIX-I-4-ab-72. tétel-94297-1970. (136. doboz). Valamint: MNL-OL-XIX-I-4-ab-72. tétel-52496-1971. (136. doboz) és MNL-OL-XIX-I-4-ab-72. tétel-52467-1971. (136. doboz) 152 MNL-OL-XIX-I-4-ab-82. tétel-94885-1970. (136. doboz) 153 MNL-OL-XIX-I-4-ab-72. tétel-51747-1971. (136. doboz) 154 MNL-OL-XIX-I-4-ab-82. tétel-95075-1970. (136. d.) Helyszími kiszállásokat tervezve a működő plébániák címeit elkérték. 155 MNL-OL-XIX-I-4-ab-77. tétel-94260-1970. (136. doboz) 156 Budapest, József körút 27. 157 Ezen anyagok többségét a LIG a múzeum kezelésében maradónak tartotta, kivéve az óbudai hitközség iratanyagát. A soproni Evangélikus Gyülekezet szaklevéltára tervezte a „levéltári anyag számbavételét” az új levéltári jogszabály alapján, és a következő évben el is készítette a fondjegyzékét.150 és hasonlóképpen fondjegyzék készült a nyíregyházi szaklevéltárban (e levéltár 1970 nyarára „szakembert” kért és kapott a rendezési munkák megtanulásához).151 A szarvasi evangélikus levéltárban 70-80 folyómétemyi irat volt, melyt Sólyom Jenő rendezett korábban.152 Az Evangélikus Országos Levéltárban, a személyzeti viszonyokban beállt csökkenés okán, nem készült el a fondjegyzék, melyet a LIG erősen sérelmezett.153 A görögkeleti szerb egyház feleslegesnek tartotta az 1969. évről a munkaterv elkészítését, ugyanis a levéltárban „semmiféle beszámolásra érdemes munka nem folyt”. Hozzátették, hogy erre nem is volt szükség, mert a levéltárnak tisztán egyházigazgatási vonatkozású iratanyaga van és az csupán „házi használatban lévő értékkel bír”. A LIG ezt a véleményt természetesen nem tudta elfogadni, és válaszul a helyszíni megtekintést biztosítását kérte. A helyszíni szemlén kiderült, hogy a kb. 80-100 iratfolyómétemyi anyag kezdő irata az 1743. évből származik, és történetileg értékes anyag. Az egyház azonban levéltárost nem tudott beállítani, és ezt a tényt a minisztérium kénytelen volt elfogadni. Még a vidéki plébániák iratairól sem volt pontos tudomásuk. Egyedül a megszűnt plébániákon lévő anyakönyveket szállították a szentendrei levéltárba.154 A Magyar Zsidó Levéltár munkája lassan indult meg. Többször is hangsúlyozták, hogy irataik nagy része 1944-1945-ben elpusztult. A megmaradt iratanyag rendezését szakember, illetve anyagi fedezet hiányában nem tudták elkezdeni, csupán a felmérése kezdődött meg. A szükséges munkaerő felvételéhez igényelt pénzügyi dotáció biztosítását ellenben a minisztérium elhárította magától, s mint a többi egyház esetében, a saját erőből történő finanszírozást látták csak kivitelezhetőnek. Nem titkolták, hogy a szerénynek nevezett állami támogatást a súlyosabb helyzetben lévő levéltáraknak tartogatják.155 Mindezek ellenére az izraeliták központja levéltári célokra 1971-ben jelöltek ki egy helyiséget az Országos Rabbiképző Intézet épületében,156 amely elsősorban a vidéki hitközségektől begyűjteni kívánt anyag elhelyezésére szolgált. A MIOK székházában voltak elhelyezve az 19. század közepétől kezdődő időkörű anyakönyvek. Ezek szintén levéltári iratanyagnak számítottak, hasonlóképpen a Zsidó Vallástörténeti Múzeum állományában lévő, gyűjteményi jellegű iratanyagok.157 Az utóbbiról már pontos jegyzékekkel és cédulakatalógussal rendelkeztek, az előbbi darabszintű feldolgozását nem a
