Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Keresztes Csaba: „A püspök nagy tisztelettel beszélt a levéltárosokról és a levéltári munkákról”. Az egyházi levéltárak állami reformja 1969-ben. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 33. (2021) 1–2:133–158.
„A püspök nagy tisztelettel beszélt a levéltárosokról és a levéltári munkákról” 155 értéssel és bizalommal dolgozhatunk az egyetemes kultúrtörténet javára.” Varga János udvarias levélben köszönte meg a „levéltári anyag értékelését” és leszögezte, hogy véleménykülönbségek nincsenek közöttük „legfeljebb olykor a célhoz vezető út keresése tekintetében térhetnek el a vélemények, ami természetes is”. Varga azzal zárta sorait, hogy „semmi kétségem nincs afelől, hogy az a fontos segédlet irányításod alatt kellő időben és színvonalon fog elkészülni”.141 141 MNL-OL-XIX-I-4-ab-72. tétel-94200-1970. (136. doboz) 142 MNL-OL-XIX-I-4-ab-82. tétel-95178-1970. (136. doboz) 143 MNL-OL-XIX-I-4-ab-96. tétel-95451-1970. (138. doboz) 144 MNL-OL-XIX-I-4-ab-9-a. tétel-52773-1972. (146. doboz) 145 A budakalászi szerb görögkeleti plébánia meglátogatása: MNL-OL-XIX-I-4-ab-96. tétel-95367-1970. (138. doboz) Megjegyzésre érdemes, hogy nem csak itt, de más esetben is az ortodox lelkészek, fizetésük kiegészítése céljából, a helyi termelőszövetkezetben vállaltak adminisztratív jellegű munkát. 146 MNL-OL-XIX-I-4-ab-96. tétel-95364-1970. (138. doboz) 147 MNL-OL-XIX-I-4-ab-72. tétel-94297-1970. (136. doboz) 148 MNL-OL-XIX-I-4-ab-72. tétel-52526-1971. (136. doboz) Az evangélikus levéltárak közül a fondjegyzéket a nyíregyházi, a soproni és a békéscsabai gyülekezet készítette el.142 Az Evangélikus Országos Levéltárban történt vezetőváltás okán a fondjegyzékkészítés késedelmet szenvedett, ezért erre haladékot kaptak. Ebben az időben szűnt meg az a szokás, hogy a többi evangélikus levéltár kvázi felettes szervnek tekintette az Országos Levéltárat.143 1972-ben az Evangélikus Egyház keretin belül is megalakult a gyűjteményi tanács, melynek szakelőadója az Evangélikus Országos Levéltár vezetője lett.144 A levéltárszervezési munka mindenre kiterjedő igényességét mutatja, hogy a LIG még az ígéretesebb iratokkal kecsegtető plébániákra is kiszállt. Minden esetben felhívták a figyelmet az új iratkezelési követelményekre, valamint arra, hogy a régebbi irataikat adják át az illetékes egyházkerületi levéltárnak.145 A Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Levéltárban a beázásokat szüntették csak meg egy év alatt, az anyag fizikailag biztonsága került, de levéltárost nem sikerült biztosítani.146 A felekezeti levéltárak a megkapott útmutatásokat többé-kevésbé követve állították össze a következő, 1971. évi munkaterveiket, beillesztve az alap- és középszintű rendezések feladatait, az új beszállítások tervezését, a fondjegyzékszerkesztési munkálatokat. Alig tüntettek fel viszont mennyiségi adatokat, és nem mindig voltak következetesek a rendezési munkák összeállításánál. Az evangélikus levéltárak szakképzett levéltárost egy ideig nem tudtak alkalmazni, igazgató-lelkészek vitték az ügyeket - többnyire szabad idejükben. Kisebb rendezési munkálatokat folytattak, leginkább az iratanyagot évenkénti rendszerbe csoportosították, és elkülönítették (kötegelés). A szarvasi levéltáros az éves munkatervében ki is jelentette, hogy „aprólékos munkatervet nem készítettünk, hiszen erre a munkára külön embert nem áll módunkban beállítani s így a végzendő munka sokban függ az egyéb munkáktól. Mindenesetre törekszünk arra, hogy a munkában folyamatos előrehaladás legyen.”147 A következő évben már lelkesebben vetette bele magát a munkába, egyrészt igyekezett áttekinteni az anyagot, s másrészt emellett párhuzamosan kb. 1 iratfolyómétemyi iratanyagot darabszinten rendezett is, amikor „tudomásunkra jutott a rendezési el, hogy előbb alapszinten kell rendezni minden anyagot s aztán lehet továbbhaladni”.148 A békéscsabai evangélikus gyülekezeti szaklevéltárban az egymásra
