Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Javaslat a levéltári törvény szakmai koncepciójára (első szakmai tervezet). • 1989.12.01 [Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztály Levéltári Osztálya]
a köziratok történeti értékének meghatározása le véltári szakfeladat. Jelenleg is számos példa van arra, hogy többnyire magas szintű jogszabály valamely irattipus selejtezését - az állam vagy az állampolgárok közvetlen érdekeire való tekintettel - megtiltja. (Pl. anyakönyvek, különböző törzskönyvek, cégbirósági iratok stb.) Ezek a jogszabályok azonban a jogbiztositás és a jogfolytonosság szempontjából fontos köziratok egészét (pl. a birósági és ügyészségi iratokat, a személyzeti nyilvántartásokat stb.) nem fedik le. Indokolt, hogy ezen irattipusok szabályozásának kérdését az egyes főhatóságok - a levéltári törvény előkészítésére való tekintettel is - mielőbb felülvizsgálják, c) A közhatalmi funkciót gyakorló és a közfeladatot ellátó szervek működése során keletkezett történe ti értékű modern adathordozókat illetően az előző fejezet 1. pontjában megfogalmazott általános alap elv (miszerint az iratot helyettesítő vagy az irathoz mellékletként csatolt kép- és hangfelvételek, valamint a számitógéppel rögzitett adatok is iratnak minősülnek) két vonatkozásban is kiegészitésre szorul. - A nem iratnak minősülő, de történeti értékű, bármely eljárással készült kép- és hangfelvé telek (pl. a Magyar Rádió hangarchívuma, a Magyar Televizió képarchívuma, a Magyar Távirati Iroda fényképgyűjteménye stb.) örökös megőrzé sét és kutathatóságát is biztositani kell. Ennek szabályai azonban némileg eltérnek a levéltári anyag megőrzését és kutathatóságát biztositó általános előírásoktól, illetve ezen feladat ellátására a közlevéltárak jelenleg nincsenek felkészülve. Ezért megfontolásra java soljuk, hogy az emiitett dokumentumokról, mint speciális kulturális örökségről külön törvény rendelkezzék.
