Lapszemle, 1933. február

1933-02-03 [1394]

amely szerint a Áé^Ctiwiíw^ftíféfeen '-állá? egy en joguságl kérdést a főbizottság elnökségé,- tehát az öt nagyhatalom képvi-sei'űi tárgyalnák meg, mlg a biztonság kérdése a sokkal kevésbé :&uak*> képes nagylétszámú főbizottság előtt kerUlaa -Éegvitatáaru., \ ügy'' hogy az egyenjogúság kérdését flüiőrev^nnák, a biztonságit .azonban nem. Ezzel szembe a Pertincs .szerint .arra kell türekeö.ni,' ha a biztonság-ügye megfeneklik, akkor az..egyesjQ

t

uság ü^/lt se rendezhessék. Igaz hogy Németország a gyakorlatban az egyer> jogusá^ot megvalósíthatja, de ez esetbea legalább nea tellene a francia haderőt csökkenteni, mert a mai egyenjogúsági Jel-, szó lényegében a francia haderő csökkenti sere irányul. A_béke«zejzödések_rjxizJójárói figyelemreméltó- cikket közöl a radikális ^écukiiaus ői Iniif.Hoche tollából, '.iámat at arra, hagy a Népszövetség közgyűlése- a. revízió ügyében, csak egybaagulag aönthötne,.az egyhangúság megkövetelése sédig ma már több oldalról éles kritika tárgya. Plérre Cot azt ajánlotta, hogy a. közgyűlés egy szukebbkörü nizettságára kellene blzai a revízió szükségességének - elbírálását. Az eeetltg elhatározott békerevizló gyakorlati megvalósítására legalkaíma. sabb volna az érdekelt államok közötti közvetlen együttműködés a Népszövetség égisze alatt.- Ami a békeravÍziő pénzügyi vonatkozásalt illeti, tehát az adósságkérdést, ezt a revíziót az egész francia közvúlemény akarja. Más a helyzet amikor a békeszerződések politikai határozmánya,inak revíziójáról tan szó. Ezt a revíziót francia oldalról mindeddig ellenezték, különféle indokokból, ezek'az érvek azonban most már nem állnak meg, tekintettel arra a veszélyre, hogy a békerevizlós mozgalom állandó terjedése következtében háborús tűzfészkek fenyegetik Európát. A határrevizló lényeges francia érdeket