Lapszemle, 1933. február

1933-02-03 [1394]

t§ÍJtf|Íi £Is^ász-Lotnarir.éia kérdésit senki sem akarja falvet hl,'- igy tehát csak'-a Saár-kird.-s íiupen és. lialmedy, a. IfengyVí i-orriuor, Ganzig, a^ ua^yar_. i.: • •. Gei&ewútf végül., a. gyarmatok és' a %armá'*ti mandátumok plrjlé se volna reNézendő- Itt figyelmeztet--a lap arra, ho,;.y a legutóbbi vsáanaő tanulság a,-érint étit&ééffii a 3'zük teruiut.-re CsszeszorUoU • népek számára érvényesülési-teret biztosítói, i -H'iüiátó politika volna tehát a*,- amely a. íeJlőúő népek békés haladását me&akadályGZiiá-. De viszontmegengedhetetlen volna az, hogyha gyarmati :i> nd át tinók ujabb elosztásának csak Franciaország adja meg az árát, mintahogy atgangaöhetetien volna az is, hogy a békeszer* , jüések revizló^ánál.áldozatot hozó államok ne kapjanak el- . lenértékat, akár gazdasági, akár biztonsági téren, AZ igj felfogott békerevizió ugy tűnik, fel laint a kirobbanással fenyé

fc

ető nemzetközi helyzetek biztonsági sztlepe. rev^izjló^ nélkii

r lüzhetet1*n_k©rrsktiy\m%^a_Jojgnak._ Mlve 1_ jpediA3LJlr ciaofizá&/tjbfcé. a. jevjlz_iö_ felvetését^ e1 v_ÍjU£. ne. JÜJ&MgSSLs- nehagy'5a,'' hogy ezt a műveletet Franciaország ellenfelén a francia érdekek ol-lafc irányithassák. Legsürgősebb volna a békeszerzőűések gazdásági fogyatkozásainak orvoslása. gÍaszorszá£e^_fl^yelmezte 1 arra, hogy'Franciaország északafrikai birtokainak mai állományát megbontani nem engedheti. Erről a kérdésről tehát,még tárgyalni sem lehet.' 4_spanyolországi^hel^zeV zűrzavarát, meiy. eliösorban a féktelen szocialista-kommunista agitációsak köszönhető a Matln.l cikke vázolja.