Lapszemle, 1932. december

1932-12-29 [1392]

sát kívánatosnak tartja. Ha hozzávesszük ehhez azt, hogy Bora

1 | szenátor legutőhhl heszéűében az elzárkozásl politika ellen ( nyilatkozott, ugy remény van arra, hogy a jövő amerikai külpolitika széleskörű nemzetközi kooperácis politika lesz, Schieicher kancellár a Temps 28 berlini levelezőjének tudósítása szerint a genfi leszerelési konferencián fel- -A akarja vetni a 4at4rr.ev_4.ztok.Ji&rdéj_ét, mégpedig a biztonsági kérdéssel kapcsolatban. A német felfogás szerint ugyanis a nemzetközi biztonság garantálása egyenlő a mai határok garantálásával, ebbe pedig sem Németország, sem Magyarország, sem Bulgária, sem Olaszország, sem Oroszország nem fognak belemenni. Mielőtt tehát a biztonságot tárgyalnának el kell intéz nl a határok revízióját. Német részről a lengyel korridor ügyét tartják legsürgősebbnek. Az Emberi Jogok Ligájának kongresszusán Vlctor Basel a liga elnöke a békerevlzió mellett beszélt. A versaillesl szerződésből ki kell küszöbölni mindazokat a pontokat, melyek ellentmondanak az egyenjogúság elvének, amely a Népszövetség alapja. Állástfoglalt a német gyarmatok visszaadása mellett is és kijelentette, hogy az Anschlusst sem szabad megtiltani Ausztriának, Olasa-albán vámunió tervéről hoznak bécsi keltezésű, belgrádi forrásból származó tudósítást a Temps 28 s majanem az összes többi lap ls.- A szocialista Populaire 27 a tervben ujabb jugoszlávellenes olasz sakkhuzást lát. Az olasz ' " -jugoszláv feszültség igen veszedelmes, mert a Balkán államok belső helyzete rendkívül válságos. Jugoszlávia pedig a felosa lásnak olyan állapotában van, hogy a fascista Olaszország elérkezettnek látja az Időt, terjeszkedési ábrándjainak megváló sitására. Olaszország számit Albánia és Magyarország támoga-