Lapszemle, 1932. október
1932-10-04 [1390]
Ion akart tüntetni, Oeuvre 2„szerint azonban Budai a magyarhatóaógofe* ra akarta fölbivni a figyelmet, mert azok,állitoia^ valami okmányokat nem akarnak kiadni neki. A belgrádi Jovativioa- pör itéletésől a baloldali Oeuvre 2. ás ' a „szocialista r opulaire 2. ázzál tudóait, hogy ugylátagik a diktatúra és az annak a parancsai alá vetett biróáág nem merte csak egy évre elitelni Jovanoviosoi, tekintettél a külföld hangulatára iu^oszláv Henri Béraud a Petit Párisién z-ben Jeftioa/kiilü^ymióiaterrel folytatott beszél *?etnaér ól számol be, röviaen utalva arra.hotíy Jugoszláv ínnak npyanazok a í?azdaa«í?i baiai mint a többi gabonatermelő dú——r • - mr m r-nn r: jl u m j i- a mm mm tj m. nai államnak „Pedig a dunai a#rár államok naak a viláp-fo^yaaztna 9 #-át exportáliók-03ak ennek a mennyisó^nek akarnának piacot szerezni„-Belgrádi vezetnem berek kel folyhatott beszéld tuséiból nyert inmretisiritt . összegezi ezután Béraud ab /án .^boüy. -most már tettekre volna szükség a dunai ; Harcok ne vitásé séliábél, na már a Tardieu-terv ia meghaladott valamit, mert az események rohannak. Jugoszláv részről a dunai államok talpra állítását egy olyan általános egyezménnyel szeretnék rei> dézni, mely á termeié* éa vásárló államok üsszesóget macában foglalná. Csak egy nehézség van itt, megpeddlg, az, hogy a legfőbb vevő államok érdekeit mennyibben sértenék az általuk nyújtandó* vámkedvezmények s ho^y milyen módon lehtne ezeknek az államoknak az áldozatait kompenzálni» Ueraud erre megjegyzi, hogy egyilyen program feltételezné az versailleal szerződés nódositáaát. Jugoszláv részről erre azt válasaolták neki: A szerződések reviziojénak kérdésében, abban az értelemben, amelyet egyesek a revizio szónak adni akarnak\ mi mindig hajthatatlanok fogunk marad ni. Nem, nemírAzokra a határoznányokra nézve, amelyek országunk alapját képezik, nem lehet szó kompromisszumról. De más határozmányok nem érinthetetlenek. Azt nondották, hogy a szerződés egy állandó* teremtés. • /ti :
