Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-26 [1389]

feltehető, hogy a megbeszélés az egyenjogúsági kérdésben adott angol válaszjegyzékből indult ki, amelyet Sir John Simon maga emlitett meg és amelyről báró Neurath nyíltan megmondta véleményét angol kollégájának. A tudósitó azt hiszi, hogy jól van értesülve,ha hozzáteszi, hogy a német külügyminiszter az angollal szemben nem hallgatta el azt a kinos visszatetszést, amelyet a Poreign Office memorandumának bizonyítási módszere nemcsak hivatalos körökben, hanem a német közvéleményben is keltett. A megbeszélések során Neurath részletesen kifejtette és megindokolta a német álláspontot, amelyet az angol külügyminiszter ellenérvei sam ingattak meg. AZ angol külügyminiszter nem tett uj és konkrét megoldási kísérleteket, vagy javaslatokat és német kollégájának sem volt oka bármilyen javaslatot formulázni. A megbeszélés végén nem történt semmi megállapodás ennek az eszmecserének a folytatásáról, vagy más politikai egyéniségekkel való német megbeszélésekről. A tudósitó azt hiszi, hogy a német külügyminiszternek valószínűleg sikerül eloszlatni a kételyeket a német leszerelési politika komolysága és szilárdsága tekintetében. A Voss. Ztg. /25-461/ genfi jelentése igen figyelemreméltó módon számol be arról, hogy a különböző államférfiak között eddig folytatott genfi leszerelési beszélgetések a dolgokat nem vitték előbbre. Feltűnést keltett, hogy báró Neurath német külügyin! niszter 24-én váratlanul látogatást tett a leszerelési konferencia elnökénél, Hendersonnál, mely látogatásra az iniciativa Hendersontól indult ki. A kiadott kommüniké hangsúlyozza, hogy a dolgok fekvése szerint e két férfi nem hozhatott határozatot. A ü6-án, hétfőn délelőtt összeülő népszövetségi ülésszak a tudósitó szerint csak rövid tartamú lesz, ezúttal csak öt bizottságot kivannak ülés eztetnl, a leszerelési kérdéssel foglalkozó harmadik bizottság most nem tartana ülést.- Theodor Wolff a Berl. Tagebi. /25-456/ vezércikkében