Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-09 [1389]

a demonstráció egy letűnt uralomnak forgalomba maradt ütöttkopott ércpénz^je emjLékeztetl. A régi német, megviselt, t de meg nem tört/fillángolása. Hogy éppen monarchlsta restauráció volna a célja - a* lí.Post nem hiszi. Inkább csak a katonai fegyelmet demonstrálja mely Németországnak ma is éifctető eleme. A M.P. egyébként nincs sem meglepődve, sem konsternálva a demonstráció felett. Rámutat, hogy a genfi teorizálók, akik azt hitték, hogy a békeszerződések megváltoztathatják az emberi természetet.okulhatnak a Stalhelm-parádén. A Junkerek ismét a nyeregben ülnek és a felháborodott köztársaságlak támadásai dacára ott is fognak maradni valósainüleg mind addig mlg ki nem irtottak minden néven nevezendő szocializmust. A német nép többsége nemcsak örül az erős kéznek, de szívesen látja ha az ugy mint régen öklét rázza Európa felé.Ha sikerül az európai államférfiakat a realitások meglátására birni ez csak előnyére válhat a nemzetközi relációknak,. Ezek az_események_a_íj

1

P

1

szerlnt jnegtisztlt ják_az „atmoszférát és rákényszerítik Európát, hogy szembenézzen a problémákkal melyeket konferenciával és bizottságokkal nem lehet megoldani. Ha a szövetségesek megragadják az alkalmat, hogy szemtől szembe nézzenek a valósággal és eszerint cselekedjenek, megfogják könnyíteni a kölcsönös megértés és együttműködés politikáját. A D.Tel, szerint viszont a demqnstráciő_r!yilvánvalóvá tMte,"hogy a Papen-Schleicher kormány végső célja.a • Hohenzollern restauráció. Az acélsisakos vezérek ezt nem is tagadják. És a fölvonulást végignéző külföldi újságíróknak nyíltan megmondták, hogy vissza akarják állítani a porosz Junkerek háború előtti befolyását és ezen keresztül a mo-