Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-17 [1388]

táií volna májukat Igaz hogy a csehek viszont közvetlenül a háború után erősen dolgoztak a raguk gazdasági függetlenségének kiépítésén, mégpedig fceljGa joggal, DQ azért sem Ifiágyarország, sem Csehország nem zárkózott el azelől, hogy a aain-genaaini szerződé3 222-ik és a trianoni szerződés a 5-ik pontja alapján fontolóra vegyék gazdasági közeledést, az ellenálás inkább Ausztria részéről jött, mely 1920 júliusában határozottan elutasitotta azt a vámuniód javaslatot, mellyet Budapest tett. 1921 márciusában Magyarország Csehországnak tett preferenciális rendszeren alapuló javasló toto, mellyel egyidüben Gratz Gusztáv, a Teleky kormány külügyminisztere egy politikai egyezmény tervezeté is Prága élé terjesztett. Prágában ezek az ajánlatok örvendetes meglepetést ós nagy reményeket keltettek, Sajnos ' Teleky kormány 15 nap oulva már megbukott s utóda Bethlen gróf, mint azt Grata ia megjegyezte, ezt a politikát nem folytatta hasonló lendület-^ tel,. De a nagyhatalmak, melyek féltették közópeurópai exportjukat, szín- | tén nem jc szemmel nézték e Törekvéseket, Anglia bizalmatlankodott, Franciaország húzódozott, Olaszország pedig az 1920-i kereskedelmi szerződés- 1 ben azt követelte Csehországtól,, hogy Csehország kérje ki Olaszország vó- j lemé ny át minden olyan preferenciális egyezmény terv ügyáben, mely az utód-j államok között,felmerülne, A dolgok ezután mindinkább elmérgesedtek Bu- 1 dapest és Prága között a szakadékot elmélyítette egyrészt Károly király 1 restauráoiés kísérlete, másrészt a magyar-olasz barátkozás, mert a uagya | rok most már ugy látták, hogy nincs többé szükségük a csehekre* Hozzájárulj ehhez as olasz bátorítással erősbödő magyar revíziós kampány, máavinzonyLatban pedig az ausztriai Ansohluas-raozgaloEU Amellett Csehország szurnszédainál a valutária bajok és zavarok lettek úrrá, mig-Csehország büszkén érezte mennyire egészséges 5 maga s mennyite megbecsülik világszerte, A cseh államférfiak résztvettek Ausztria pénzügyi szanálásában, de tovább