Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-17 [1388]

már nem mehettek a nemzetközi szolidaritás gyakorlásában, mert a cseh közvélemény ezt nem engedte volna, mert e közvéleményt minden dunai komföderéoióa gondolat 03ak izgatta éa nyugtalanította, Időközben az utódállamokban minderőaebben érvényesült az önellátásra való törekvés

e Magyarországot! Romániában, Jugoszláviában mesterséges iparokat tenyésztettek ki, Ausztria ban éa Csehprszágban pedig a mezőgazdaság fejlesztésére vetették rá magukat 3 r

edig ez az autarohiás politika súlyos kiábrándálásra vezetett, liert még olyan vegyes gazdasági jellegű államok mint Csehország vagy Ausztria, megengedhették maguknak aat a luxust, hogy mezőgazdaságukat védvámokkal fejlesszék, bár például a szlovákiai faexportnak Magyarországba való beengedésének nehézségeit megmutattak, hogy a szlovákiai faexport issza meg a levét a cseh agráriusok vódvámos politikájának. De már az annyira kifejezetten agrárállamok, mint Magyarország, Bománia és Jugoszlávia szeripontjából, a mesterséges iparfejlesztés nagyon balul ütött ki, mert bár Magyarországon ahol 1930-ban megduplázódott 1921-hez képest a gyárak irma, ezzel nem érték el a remélt célt, vagyis a belső* fogyasztás neggiSfea*keáését, hanem ellenkezőleg a szomszédoktól való elzárkózás nemosak a v > gyar mezőgazdaságot sodorta katasztrofális helyzetbe, de még a régen főnálló magyar iparágakat is megráazkódtatta

ö Minden józanul gondolkodó t elismeri ma Budapesten, hogy akkor hamis utón jártak, Bár Magyaréfcyró., példája különösen meggyőző az autarobikus politika helytelenségének am pontjából, hasonló jelen&ágeket lehetett tapasztalni a többi dunai országokban ia. Csehország is megsínylette ipari tulméretezettsegédek hátrányait, mikor a többi dunai állam mindinkább megszorította csehországi vásárlásait, ugy hogy a cseh ipar távolabbi, de annál bizonytalanabb piacokat kellett hogy keressen magának. Jel ró, I 1 ról~höü ®fcefe.or~ azág Ausztriai oukorkivitel® 518 millió m \ jeti ki m ez as